Meglep, hogy a magyar sportvezetés ilyen könnyen lemond két olimpiai aranyéremről, és nem harcol minden eszközzel az érmek visszaszerzéséért. Biztosra vehető az eddig történtek alapján, hogy a NOB laboratóriumi eredményekre támaszkodva nem tudja igazolni a dopping gyanuját, mert már rég megtette volna. Ezért nem hiszem, hogy a MOB és a sportvezetők részéről nagy presztizsveszteség lenne a sportolók melletti kiállás a végsőkig. Az én meglátásom szerint a sportolók nem doppingoltak (rájuk bizonyítottan), csak egy eljárási szabályrend némely előírását nem tartották be, bár Annus esetén még ez sem igaz, hiszen őt bizonyítottan nem értesítette senki a WADA részéről.
Úgy érzem, hogy a vezetők ezzel a "semleges" hozzáállásukkal több milliárdot engednek veszendőbe menni, mivel ahhoz, hogy egy sportoló eljusson az olimpiai aranyéremig, az országban nagyon magas színvonalú belső versengésnek kell lennie, ami nagyon sok pénzt és energiát emészt fel az évek során a társadalom részéről. Irígylem az olyan nemzeteket, amelyeknek a tagjai, ha egy társukat támadás éri a belső vitákat félretéve, azonnal egyesítik erőiket, és egy távolabbi közös cél érdekében küzdenek érte. A mi vezetőink miért választják állandóan az egyéni karrierjüknek legjobban
megfelelő álláspontot, és miért kerülik a legkissebb konfrontációt is.
Úgy látom, jönnek még ínséges idők a magyar olimpiai mozgalomra (Pekingben el is kezdödnek majd), amikor 2-3 olimpiai aranynak is eszeveszettül fognak a magyarok és sportvezéreik örülni, és a nemzetekközötti beteges összeméricskélésben egyre hátrább szerepel majd Magyarország.
Az Olimpia mint rendezvény egy hatalmas gazdasági erőfitogtató církusszá vált, a "metrikusan" mérhető sportágak egyre jobban háttérbe szorultak, a pontozásos szabadidőtevékenységek pedig elszaporodtak az utolsó 4 olimpián.
Mivel egy "csinovnyik" gúla települt a NOB-ra, várható volt, hogy az "éremosztogatás" és a "győztesek kontraszelekciója" is előbb utóbb elindul. Kis pénz, kis foci mintájára, kis pénz, kis eredmény, nagy pénzbefizetés, nagy eredmény. Sajnálom, hogy pont a magyar sportolókkal kezdődik a "statuálás", mert mi már megtanultuk, hogy csak az a kérdés hogy statuálni akarnak-e vagy sem a hatalmon lévők. (lásd. Tanu)Ha nem a statuálás lett volna a lényeg, akkor a levett mintákat elfogadta volna a NOB, és valamilyen módon bírságolná a két sportolót a kissebb szabályszegésükért. Úgy látom a NOB is elérte azt a méretet, amikor saját szervezetén bellül kialakult a NOB céljait védő "belső rendőrség", és annak vezetői most próbálták ki, hogy meddig mehetnek el, mit engedhetnek meg maguknak, azaz milyen hatalmat birtokolnakl valójában. A XX. század történelme másról sem szól mint ehhez hasonló hatalmaskodásokról. (lásd. a kommunista a fasiszta rendszerek)
Szomorú jövő előtt állunk, csak azt tudom javasolni, hogy ne nézzük, hanem
csináljuk a sportot, és így legalább egészségesebbek leszünk. Mindenkinek jó
egészséget !
Misák Ferenc
Budapest
ferencmisak_KUKAC_freemail_PONT_hu