Egy gyár bezárása mindig borzalommal tölt meg, mert emberek százai veszítik el a munkahelyüket, többen a megélhetésüket, néhányuk a cégnél lojálisan eltöltött hosszú éveket, kollegákkal kialakult emberi kapcsolatokat, és az egzisztenciális háló több szála is durván roncsolódik. Ebben a gyárban magam is eltöltöttem egy fél évet korábban, és most csak telefonon keresztül követem, hogy vajon többszáz kollegám és közöttük 6-7 igazán szívemhez nőtt barátom mihez kezd majd Szombathelyen! Miskolcról kívánok mindenkinek egy kis kitartást és sok szerencsét az élete rendezéséhez! Üdvözlöm a szerkesztőséget: Onofer Judit
onoferjudit
onoferjudit_KUKAC_freemail_PONT_hu
Vonatkozó cikkünk:
"Érezzük, hogy próbálnak
segíteni!" - exkluzív riport a Jabil parkolójából
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
