Tovább folytatjuk Vas megye felfedezését. Választásunk ezúttal Toronyra esett. A település déli részén kő- és csonteszközöket találtak a régészek, amiből arra lehet következtetni, hogy már az őskorban is lakott lehetett. A bronzkorban viszont már biztosan, hiszen ebből a korból több sírhelyre is rábukkantak, melyekből agyagedények, bronzeszközök és ékszerek kerültek elő.
A következő fontosabb esemény a térségben az időszámításunk előtti 6. századra tehető, amikor a kelta törzsek foglalták el a vidéket. 300 évvel később pedig már őket igázták le, hiszen a Római Birodalom ide is betette a lábát.
Itt húzódott a Kőszegi-hegységből Savariába menő vízvezeték, ráadásul a mai Torony területe Savaria egyik külső övezete volt. Emellett pedig a felsőcsatári kőbányákhoz is erre lehetett eljutni, hiszen Savaria építőkövei onnan származnak. Mivel a rómaiak nagy figyelmet fordítottak a védelemre, az utak mentén őrtornyokat állítottak. Nem történt ez máshogy Savaria provinciában sem, és a feltételezések szerint az egyik ilyen, hosszú ideig fennmaradt őrtoronyról kaphatta a település a nevét.
377-ben a hunok betörtek Pannóniába, így a római uralom megszakadt. Tíz év viszonylagos csend után jöttek a gótok, és egy földrengés, amely megsemmisítette a még megmaradt történelmi emlékeket. A honfoglalásig pedig megfordultak itt a longobárdok, az avarok és a frankok is.
Torony tőszomszédságában található Ondód, felette pedig a Karankó nevű dombtető. Itt ősi földvár állhatott. És mielőtt valaki rosszra gondolna, a település neve jó eséllyel Ond vezérünkre utal. A két település ősi mivoltát pedig mi mutatná jobban, mint az első írásos említéseik. A feljegyzésekben Ondódot 1288-ban említik először, Toronyt pedig 1409-ben, méghozzá a Békássy-család levéltárában, akkor még Thorony alakban.
1457-ben rövidült a település neve, már csak Toron volt. A két település lakói a 16. században lettek evangélikusok. A következő említésre egészen 1620-ig kellett várni, amikor is Bethlen Gábor erdélyi fejedelem rohonci látogatása során protestáns oltalom alá helyezte Toronyt a katolikusok támadásaival szemben. Ebben az időben épült a régi kastély is.
Egy 1780-ban kelt katonai felmérésből lehet tudni, hogy ekkor Torony falu még egyetlen, a kastéllyal szemben lévő utcából, az Újvári utcából állt. A földesurai pedig a Ják nembeli Niczky és Hetyei-családok voltak. A szomszédos Ondód a Laky-család birtoka és kisnemesi község volt.
A falu további fejlődését a vasút hozta el: 1872-ben megépült a pinkafői vonal. 1898-ban Toronyban 51, Ondódon 107 ház állt. Előbbire 382, utóbbira 616 lakos jutott. 1910-ben Toronyban már 455, Ondódon pedig 768 ember élt. A második világháború végén a történelem vihara Ondódot sem kerülhette el, a településről számos cigányt vittek el koncentrációs táborba. A két település egyesítése 1950-ben történt meg.
Így érkezünk meg a jelenbe, amikor a kocsmát bezárták, mert annyira lecsökkent az átmenő forgalom, hogy nem volt értelme fenntartani. De nem ez az egyetlen probléma, a település egy részén például betörésekre panaszkodtak a lakók. Az alábbi videóban mutatjuk a többi részletet:
Végül ejtsünk néhány szót Torony kulturális kötődéseiről, hiszen innen származik Toronyi Németh István katolikus pap, író és költő, Palkó István nyelvész, pedagógus, irodalmi szerkesztő, majd később a község díszpolgára, továbbá Joó László fafaragó művész és Dr. Nagyné Pápai Éva grafikus és festőművész. Az egykor önálló településként létező Ondód is büszkélkedhet híres szülöttekkel, hiszen itt látta meg a napvilágot Laky Károly plébános, és Horváth Charlie énekes, zenész is.
A "Felfedezzük Vas Vármegyét" sorozatunkban eddig Nemesmedvesről 
Ahol az utolsó harcoló szovjet T-34 büszkén mered az égre - felfedezzük Vas vármegyét 2024. March 20. 19:03 és Perenyéről 
Ahol a szív alakú tóban hódok döntenek fákat – felfedezzük Vas vármegyét 2024. December 08. 19:52 írtunk.
