Győrvár nemrég a Fidesz erősembereit is felvonultató böllérfesztiváljával került a címlapokra. A kormány azonban nemcsak a disznótorra dobta össze a pénzt: a település kapott egy egymilliárd forintos sportcsarnokot, valamint egy 80 millió forintos községháza-komplexumot is. A fesztivál inkább volt látványos lezárása, mint kezdete egy hosszabb történetnek.
Egyébként a kis vasi település Szombathelytől nagyjából 32 kilométerre fekszik, Zalaegerszeghez viszont közelebb van, mint azt a neve alapján gondolnánk. A GPS szerint az út jó 40 perc, a gyakorlatban azonban fél óra alatt is le lehet érni – ha elég nehéz az ember lába.
Szent helyek között csúcsosodik a közpénz
Győrvárt a pálinkafőző irányából közelítettük meg, az út pedig egyenesen egy másik szent helyhez vezetett: a templomhoz. A kettő között pedig ott van a Béri Balogh Ádám Általános Iskola győrvári változata, mellette pedig az a sportcsarnok–tornaterem, amelyre egymilliárd forint állami támogatás érkezett.
De ez csak az egyik látványos lenyomata az állami jelenlétnek. A faluban épült egy többfunkciós községi épületkomplexum is, ahol helyet kapott a posta, a polgármesteri hivatal, az egészségház – leánykori nevén a háziorvosi rendelő – és a fogorvosi rendelő. Mindez 80 millió forintból valósult meg.
Az épületegyüttes mögött pedig ott áll egy, a tervezőjéhez mérten kisebb léptékű, de annál értékesebb ház: egy Makovecz-villa, amely ma már nagyjából 300 millió forintot ér, és szolgálati lakásként a település fogorvosáé lett.
Megalománia, avagy a Makovecz-örökség
Ez azonban nem az egyetlen Makovecz-nyom Győrváron. A Balogh Ádám utcában található a kultúrház is, amely talán még az első Orbán-kormány idején épülhetett. Az épület ma többnyire üresen áll: a hatalmas üvegfelületek és a nagy belső terek miatt gazdaságosan kifűthetetlen.
Cserébe lett sportpálya, játszótér és szabadtéri közösségi tér, ahol a böllérfesztivált is megrendezték. Az állam emellett a régi posta épületét is a településnek adja, a tervek szerint ebből lesz az új, fenntarthatóbb közösségi ház.
Felfutó falu, vegyes kilátásokkal
Győrvárról nehéz lenne azt állítani, hogy stagnál. A település láthatóan felfutóban van: sok az új betelepülő, a többségük fiatal. Rengeteg ház újult meg, az óvoda pedig két csoporttal működik, ami az általános iskola szempontjából is biztató jel.
Több fiatal helybélivel is beszéltünk. Szerintük Győrváron élni nagyjából olyan, mint bármelyik másik faluban, viszont autó nélkül elég nehéz. Ilyenkor marad a tömegközlekedéshez való alkalmazkodás, márpedig a Volánhoz és a MÁV-hoz igazodni nem mindig életbiztosítás.
A vasúti megállóhoz ugyan térköves út vezet, mellette viszont egy üres puszta – mintha valaki egyszerűen kiharapott volna egy darabot a faluból. Ide többen parkolót szeretnének, de azt nehéz eldönteni egyetlen látogatásból, hogy mekkora rá a valós igény.
Disznótor, LED lámpák és karibi hangulat
A böllérnapokra is rákérdeztünk. A helyiek szerint az étel és az ital ingyen volt, bár inkább kóstolók formájában. Aki ennél többre vágyott, vásárolhatott is magának a különböző portékákból. A hangulatra viszont nem volt panasz.
A ma is látható fejlődés a beszámolók szerint nagyjából 11 éve indult, és azóta is tart. Ma már LED-lámpák világítják meg az utak egyik oldalát: ott világos van, a túloldal sötétebb, de a helyiek szerint a helyzet nem tragikus. A település egy pizzériával is büszkélkedhet. Bár az ígért hangulat főleg az épület külső felén jelenik meg, azért pizza finom volt.
A fejlődés árnyékában
A hiányosságok azonban jól kitapinthatók. Ilyen például a Hegy utca, amely a temetőig aszfaltos, onnantól viszont kavicsos útra vált. Ennek megfelelően már az utca elején is sok a sár.
Vannak, akik helyben dolgoznak, a közmunkaprogram is működik, de a többség a környező városokba jár be – Szombathelytől Zalaegerszegig. Ausztria viszont innen már túl messze van ahhoz, hogy valódi alternatívát jelentsen.
Egy kis történelem
Győrvár területén már az őskorban is éltek emberek, ezt kőkorszaki leletek bizonyítják. A települést a 13. század közepétől különböző névalakokban említik az írott források; neve feltehetően egy ősi, gyűrű alakú erődítményre vagy egy korai magyar nemzetségnévre vezethető vissza. Határában állt egykor a Boda-vár, ahol a római úthálózat egyik ága is véget ért.
A középkorban már templomos hely volt: az első egyházi épületet tűzvész pusztította el, helyén a 16. században emelték a Szent Erzsébetnek szentelt templomot, amelynek alapjain a mai is áll. Győrvár neve országos jelentőségre tett szert 1706-ban, amikor a kurucok itt arattak győzelmet a császári seregek felett; ennek emlékét ma is emlékmű őrzi.
A 18–19. században a település földesurai között egyházi birtokosok és a Festetics család is szerepelt. Több tűzvész alakította a falu arculatát, ezek után fokozatosan eltűntek a zsúpfedeles házak, és rendezettebb településszerkezet alakult ki. A vasút a 19. század második felében érte el Győrvárt, majd posta, iskola, később gyógyszertár és orvosi ellátás is működni kezdett.
A 20. században a község infrastruktúrája jelentősen fejlődött: villamosították, kiépült az óvoda, korszerűsítették az úthálózatot, és a 74-es főút elkerülő szakasza tehermentesítette a belterületet. A település egyik meghatározó középülete a már említett Faluház, amely Makovecz Imre és Ekler Dezső tervei alapján készült.
