Kedden délután a Vas megyei Perenye felé vettük az irányt, hogy megcsodálhassuk a világító betlehemet, és a település többi látnivalóját. A kissé borús idő ellenére az autónkat hátrahagyva gyalog vágtunk neki a község felfedezésének.
Az első utunk a szív alakú horgásztóhoz vezetett, ahol két dolog volt rendkívül szembetűnő. Az egyik a hódok tereprendezése 
Nemcsak Szombathelyen, az egész Dunántúlon megjelentek a hódok 2018. January 21. 21:07 , ami nem biztos, hogy jó hatással van a tó ökoszisztémájára, a horgászok panaszkodtak is a szőrös kis fanyűvőkre.
A tó környéke ennek ellenére szépen kiépített, van itt tűzrakó és esővédett beülő, pottyantós WC, horgászhely mozgássérültek számára, valamint lejárók és padok a tó partján. A környék rendkívül hangulatos, bár nehéz eldönteni, hogy Perenyéhez, vagy Gencsapátihoz tartozik.
A másik egy nem hivatalos látnivaló, amit fotós kollégámmal rögtön el is kereszteltünk Trafónyuszinak, és inkább az épített örökség kategóriába tartozik. De mivel a magasfeszültségű nyuszihoppot nem mertük kipróbálni, ezért Perenye központja felé vettük az irányt.
Egy-két hangulatos utcaképpel később betértünk a hivatalba, vagyis a kocsmába. Egy hosszúlépéssel később megtudtuk, hogy anno egy testvérpár alapította a kocsmát és a tőszomszédságában lévő boltot is. A szentháromságot a kétsávos tekepálya teszi teljessé.
Bár korábban a női tekecsapat a legfelsőbb ligában is megállta a helyét, a sikerszériának végül a sportszabályok változása vetett véget. Négysávos pályára lett volna szükség. A férfi szakosztály továbbra is üzemel, az NB II-ben vitézkednek. A helyi tekés élet múltjáról és jelenéről viszont egy másik cikkben fogunk beszámolni.
Ugyan Perenyében több vállalkozás is működik, a helyiek főleg a szomszédban, egyrészt a szombathelyi gyárakban, másrészt Ausztriában keresik meg a kenyérre valót. Ez látszik a település összképén is, a porták többnyire rendezettek, jó volt végig sétálni a kis utcákon.
A világító betlehemmel azonban nem volt szerencsénk, mint a hivatalban megtudtuk, még nem szóltak a falugondnoknak, hogy ki kell rakni. Egyébként fejlesztésen is átesett az adventi látványosság, hogy a párásodás problémájával végleg leszámoljanak. Így a tervek szerint csak december 24-e után lesz látható.
Perenye és a történelem viharai
Perenyét először 1333-ban említik az írásos emlékek Pyrennye néven, azonban a falu már az őskortól lakott volt. A régészeti leletek tanúsága szerint az ókorban és később a középkorban is foglalkoztak itt vasolvasztással, és egy földvár maradványait is megtalálták. A középkorban a rohonci uradalom része volt, majd 1527-ben a Batthyány-család birtokába került, ami meghatározó ponttá vált a település történetében.
A falu késő barokk temploma és annak berendezése a 18. századból származik, és Szent Ágotának szentelték. A Fő utcában a patak partján található a Nepomuki Szent János kápolna. A szabadságharc után, 1849-ben súlyos kolera-járvány tizedelte meg a falusiakat. 1870-ben pedig a Batthyány-család helyét más tulajdonosok vették át.
A két világháború során a perenyeiek is kikerültek a frontra, 18-18 helyi lakos már sohasem térhetett haza. A háború után a község a határsávba került, több családot internáltak, ezt pedig a kollektivizáció követte.
A Kádár-korszak sem volt kegyes Perenyéhez, rendesen átszabták a falu arculatát. A régi házakat vagy elbontották, vagy átalakították. A rendszerváltás után pedig a munkanélküliség okozta a legnagyobb problémát. De a történelem vihari sem gátolhatták meg a perenyeieket abban, hogy megőrizzék a hagyományaikat, különösen az egyházi népénekeket és vallási néphagyományokat.
A település fejlődését jól mutatják a lakosságszámok. Míg 1549-ben 36,5 adóegységet tettek ki az itt élők, addig 1697-ben már 266 lakost számlált a falu. 1787-ben 361 fő és 71 ház, míg 1913-ban 846, 1933-ban 854 lakos élt itt. 2024-ben pedig 630-an laknak Perenyén.
A természet utat tör
Perenye mindig is inkább agrártelepülés volt, és még ma is láthatók szántók a község körül. Az egyik telken bárányokkal is találkoztunk, illetve a helyiek beszámolói alapján az őzek, szarvasok gyakori vendégei Perenyének, akárcsak egy hatalmas macskabagoly.
De találtunk egy olyan házat is, amelyet szinte teljes terjedelmében benőtt a borostyán, mintha csak valami mesebeli tájon járnánk.
Kicsiknek és nagyoknak
Perenyén óvoda, posta, könyvtár, orvosi rendelő és egy művelődési ház is található. A buszmegállóban könyvek várják az embereket, az ilyen ötletek tudnak igazán otthonossá tenni egy községet. A település neve egyébként a szláv Prvine helynévből származik. Az előző faluriportunkat Nemesmedvesről ITT 
Ahol az utolsó harcoló szovjet T-34 büszkén mered az égre - felfedezzük Vas vármegyét 2024. March 20. 19:03 találják.
