Kora este van, Szombathely belvárosában már építik a Karnevál színpadait, amúgy a Fő téren a szokásos hétköznap esti ténfergős hangulat. A Megyeháza udvara előtt nagyobb csoportosulás vár bebocsátásra. Aki itt lehet a premieren, az kiváltságosnak érezheti magát, mert valahonnan valaki által, vagy időben indított utánajárással sikerült egy helyet (vagy többet) levadásznia magának.
A Karneválszínház ugyanis olyannyira népszerű, hogy aki időben nem lépett, az hiába áhítozik Scapin furfangjait élőben látni. (Morfondírozunk is, minek is a médiamunkás beszámolója: akinek felkeltenénk az érdeklődését, az hiába pályázik jegyre, aki pedig már megvette, annak jobb, ha nem mondjuk meg előre, mit is kell gondolni… Hát tegyük a dolgunk, dokumentáljunk.)
Az ingyen osztogatott szponzori ásványvíz jól esik, amúgy is kellemes a nyár esti kinn tartózkodás. Teltház, fészkelődünk, magunk közt pedig azon poénkodunk: kettőnknek jövőre három helyet foglaltatunk, hogy kényelmesen elférjünk a fapados lelátón.
Lent a színpadra Mészáros Tibor díszlettervező mediterrán környezetet varázsolt, citrom- és narancsfákkal, oroszlános szökőkúttal. Mellé valaki ma estére csodaszép habos-fodros bárányfelhőket festett az égre. A Megyeháza udvara ideális hely, csupán az akusztikája tökéletlen, vagy csak a hangosítással (vagy a fülünkkel) lehet valami gikszer: tompának halljuk a színészeket.Arany középút
Moliere egyfelvonásosában minden benne van, ami szabadtérre kellhet: lehet kacagni, ízes és színes a játék. Nyár van - fogalmazott Jordán Tamás is – és az emberek szórakozni akarnak.
Röhögni azon, hogy a francia Ludas Matyi miként teszi lóvá és veri el zsugori urát, miként szedi el fondorlattal pénzét, és a balga ifjak miként rúgják fel atyáik zord törvényeit, és keresik csacskán saját boldogságukat…Ismerős a vásári vircsaft, láttuk már fordulatait, de remekül elvagyunk velük. A műfajt pont erre találták ki, szórakoztatni, feledtetni.
Szeretni valóak az öreg-apák, főként Hollósi Frigyes pityergős zsugorija (Bezerédi Zoltán sem rossz, bár mintha már láttuk volna tőle ezt a zord figurát), házi kedvencünk, Szabó Tibor szolgaként is telitalálat, a helyi közönség többször nyílt színi tapssal jutalmazza. Fekete Ernő (Tibor) "Minden szerep egy nagy kaland, kell ennél több?" 2009. August 07. 07:39 pedig remekül játszik. Jól hozza az agyafúrt szolga szerepét, aki zseniálisan képes egyik pillanatról a másikra személyiséget váltani, és alkalmazkodni ahhoz, akivel épp beszél.
A darabban a szombathelyi társulat tagjai is feltűnnek, jó látni őket: Kálmánchelyi Zoltánt, Orosz Róbertet, Bálint Évát, Szabó Tibort, Vlahovics Editet és Vass Szilárdot. Nem talál bele mindenki mindig a kosárba, akadnak gyengébb pillanatok is, de távol álljon tőlünk, hogy ezt bárkinek felrójuk. A játék célba talál. Nyár van és Karnevál…