Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Így nem épült meg a Történelmi Sétaút Szombathelyen

Jó elképzelés volt, fellendítette volna a város idegenforgalmát, de mára a feledés homályába vész. Mint annyi más szépreményű terv a városban.

Szombathely évtizedek óta keresi turisztikai identitását. Az ezzel kapcsolatos vélemények rendkívül különbözőek, az irányok meghatározása körül sem egységesek az álláspontok. Ennek a nehéz, önazonosság kereső folyamatnak vannak jobb-rosszabb állomásai, sikeres, vagy éppen „hajótörött” megnyilvánulásai.

Most az egyik olyan tervre, divatos szóval projektre szeretnék hosszú idő után újra fókuszálni, melyet sajnálatosan gyorsan nyeltek el a feledés hullámai.

Pedig mindenki támogatta

2001. október 12-én, egy rendkívüli szombathelyi közgyűlésen a testület ellenszavazat nélkül fogadta el a történelmi városrész tervét - a Thököly utca és a Zrínyi utcával párhuzamosan futó, jelenleg is zárt tömbbelsőket takaró területen, körülötte újonnan felhúzott historikus épületekkel, kiszolgálóegységekkel, éttermekkel, szállodákkal - , amely összefüggésben állt volna az Iseummal is. Hiszen épp arról volt szó, hogy az újjáépítendő, Európában is unikumnak számító szentélyt kötötte volna össze egy sétány a Ferences-kerttel. Tulajdonképpen a Ferences-kert, az Aréna utca 8. és az Iseum felújításához EU-s pályázati pénz kellett, ehhez adott eladható keretet a Történelmi Sétaút ötlete.

A felújított és átépített Iseum.
Kelemen Zoltán

A projekt teljességében csak akkor valósulhatott volna meg, ha lett volna elég EU-s pénz - drága beruházásról lett volna szó - vagy a tervekbe beszállt volna a magántőke. (Korábban itt foglalkoztunk a témával.)

Félig-meddig, mint az Aréna utcai épület

Nyilvánvaló volt, hogy a város részéről ez komoly elhatározás és beruházás lehet/lehetett volna. A szombathelyi polgár akkor úgy érezhette, hogy ez végre egy olyan ügy lehet, ami egy irányba halad egy közös akarat mentén . Az Aréna utca 8. számú ház (ott lett volna a sétány egyik bejárata) a stratégiai tervben úgy szerepelt, mint a Tourinform-, a Karneváliroda és a Ferences-kert működtetésével foglalkozó csoport helye. Az emeleten előadó- és bemutatótermekkel.

Az Aréna utca 8.Itt lett volna az indulási pont.
Kelemen Zoltán

Az egyik szárnyat a város történelmi hagyományait ápoló civil szerveződéseknek szánták, s ott raktározták volna a karnevál jelmezeit. Az épület pincéjében és udvar felőli részében éttermet alakítottak volna ki kerthelyiséggel. (Ezek részben megvalósultak, csakúgy, mint aztán az Iseum felújítása és átépítése.)
De voltak ettől eltérő elképzelések is, ami az épület eladatását kívánták előmozdítani. (Ez nem így történt.) A vázolt stratégiai program magába foglalta a műemlékek, vagy helyi védelem alatt álló ingatlanok rendbetételének, méltó kezelésének kérdését is.

Még a pályázatot is kiírták

Néhány évvel később aztán, 2006-ban, Szombathely önkormányzata, építészeti-műszaki tervjavaslaton alapuló nyílt, általános eljárásrendű, titkos tervpályázatot hirdetett , „Történelmi sétaút Szombathelyen” címmel, „ a jelenlegi tömbbelső kedvezőtlen látványú udvari szárnyainak új, idegenforgalmat kiszolgáló funkcióinak helyének biztosítása, a Történelmi Sétaút körüli terek, térfalak és utcaképek építészeti megkomponálásának céljából”.

A tervezett sétaút nyomvonalának egy részlete
Kelemen Zoltán

A bíráló bizottság azonban úgy döntött, hogy az 1. díjat nem adja ki , tekintettel arra, hogy egyik beérkező pályamű sem oldotta meg maradéktalan tartalommal és magas színvonalon a kiíró által áhított sétaút tervezési feladatát.

Nehezítette a tervező építészek dolgát, hogy a terület nem volt teljeskörűen feltárva, ezért kevés információ állt rendelkezésükre a későbbi lehetőségekről és a környék adottságai miatt a parkolás kérdése is komoly dilemmát okozott. (A feltételezetten itt lévő régészeti leletek és azok esetleges feltárása miatt a parkolóhelyek kialakítása és a belváros közlekedésének átszervezése meglehetősen sarkalatos pontja történetünknek.)

Történelem, sétaút nélkül.
Kelemen Zoltán

A második helyezett , az Artekt Építészeti Stúdió ( L. Miha Emőke és Lantay Attila munkája) lett, az ő elgondolásuk állt legközelebb az eredeti elképzelésekhez, ez valóban egy sétautat vázolt fel. A város őket is kérte fel, hogy részletesen is dolgozzák ki a terveket. Ebből, ma már tudjuk, végül nem lett semmi.

„Azt szerettük volna bemutatni, milyen jellegzetes épületek álltak elmúlt kétezer évben”

Dr. Szele Györgyi nagyon benne volt a projektben. A Szombathely Polgármesteri Hivatal egykori igazgatási osztályvezetőjét, a Savaria Történelmi Karnevál gazdálkodási munkacsoportjának és a Szombathely Járási Hivatal hatósági osztályának volt vezetőjét, a tervezett sétaút egyik szellemi motorját kérdeztük a tervekkel kapcsolatos emlékeiről s ennek kapcsán Szombathely turisztikai esélyeiről.

Kik voltak a terv ötletgazdái és a kidolgozásáért felelős személyek?

A koncepció egy több szereplős team munkája volt. Sajnos már nem mindenki él közülünk. Hajnal Ágota, Szabolcsi Gábor, Mezős Tamás és jómagam voltunk, akik ezt a három részből álló Történelmi városrész projektet megálmodtuk. Nagyon sokan segítettek a részletek összerakásában Grünwald Stefánia és Sosztarics Ottó is.

Az unióhoz való csatlakozás időszaka volt ez, amikor több pályázati lehetőség nyílt meg a települések számára. Ekkor a hivatalon belül is felállt egy munkacsoport, amelynek a tagja voltam. A Történelmi Sétaúttal kapcsolatos hivatali feladatok ellátása, összefogása, egyes előkészítő munkák elvégzése volt a feladatunk.

Véleménye szerint a Történelmi Sétaút gondolata mennyire volt utópisztikus és mennyire volt reális esélye a megvalósulásnak?

Egy lehetőség volt, nem nevezném utópiának. Az építészek között többen nevezték Patyomkin-falunak, mondván nem létező épületek megépítéséről szól. Ők építész fejjel gondolkodtak, mi nem. Számunkra az volt a fontos, hogy olyan tömb alakuljon ki a belvárosban, amely a város történelméhez kapcsolódó építészeti megoldásokkal, a látogató számára legalább egy laza nap eltöltését tegye lehetővé. Úgy, hogy abból a város vállalkozói, művészei, szervezetei profitálnak. Nyilván voltak az alapelképzelésben olyan megoldások, amelyek nem állták volna ki az idő próbáját, de rugalmas hozzáállással az alapkoncepció megvalósítható lett volna, ha elegendő idő és forrás áll rendelkezésre.

L. Miha Emőke és Lantay Attila munkája, ami második helyre futott be a tervpályázaton.
Epiteszforum.hu

A koncepció lényege az volt, hogy a városnak legyen egy olyan területe, amely a méltán híres és vonzerővel bíró római kori emlékek mellett bemutathassa a város építészeti emlékeit, - a meglévőket és azokat, amelyek léteztek a városban, de az évszázadokkal együtt eltűntek.

Elsősorban olyan épületekre, homlokzatokra gondoltunk, amelyekről a levéltárban tervek, rajzok, vagy bármilyen más leírás alapján rendelkezésre állnak. Azt szerettük volna bemutatni a sétálóknak – legyenek azok városlakók, Vas megyeiek vagy turisták -, milyen jellegzetes épületek álltak, állhattak a városban az elmúlt kétezer évben.

Az épületek funkcióira is tettünk javaslatot. Olyan vállalkozások kaphattak volna itt műhelyt, üzletet, bemutatóhelyet, amelyek kötődtek, kötődnek a város múltjához, szükséges számukra egyfajta védelem, segítség. A város szakmát nyújtó iskolái, szakközépiskolái számára terveztünk gyakorlati oktatóhelyeket, amelyek kapcsolódhatnak a sétaút témájához. Elsősorban üzletek, kisebb kézművesműhelyek üzemeltetésére gondoltunk. Vendéglátóhelyeket – étterem, söröző, cukrászda, borozó, kisebb szálláshelyek – álmodtunk ide, kiállítóhelyeket, galériákat, ahol a helyi és környékbeli művészek is megmutathatták volna magukat.

Mennyire tartja így utólag reálisnak a terveket?

„Legvadabb” elképzeléseink között mélygarázs, ill. parkolóház is szerepelt, bár tudtuk, hogy a mélygarázs költségei, figyelemmel a várható régészeti leletekre, nagyon magasak lennének.

A névadó Történelmi Sétaút a három részből álló Történelmi Városrész projekt középső, megvalósulás szemszögéből az utolsó része. Az első rész a Történelmi Témapark, a középső a Történelmi Sétaút és a harmadik az Iseum.

A három elem funkciójában egymásra támaszkodott. A sétaúton már létező, illetve elhelyezendő épületekben kaptak volna helyet. A két másik részt kiszolgáló helyek: irodák, raktárak, bemutatótermek... Ennek egy része az Aréna utca 8-as számú épület átalakításával és felújításával megvalósult, az Iseumban azonban gondot okozott, hogy történt meg a sétaúton a meglévő malomépület felújítása, átalakítása.

Az Aréna utca 8.-as szám alatti ingatlan és az óvoda ingatlana között jogilag már létezik egy út, amely a sétaút része. Jó néhány felmérést végeztünk, amelynek során az akkor az érintett területen tulajdonjoggal rendelkező személyek, szervezetek, társasházak szándékait mértük fel. Az elképzeléseket támogatták, többen a projekt részesei kívántak lenni.
Meggyőződésem, hogy egy jól kidolgozott terv szerint, ha a régészeti kutatásra elegendő forrás áll rendelkezésre - hiszen ennek eredménye a terven sok változtatást eredményezhet –, lépésről lépésre megvalósítható ma is a sétaút. Már ha a város lakói, szervezetei aktívan részt vesznek ebben. Enélkül nem megy.

A régi malom ma. A projekt eleme lehetett volna.
Kelemen Zoltán

Ön hogy látja, miért szakadt meg a program, min bukott el az egész?

Sajnálatosnak tartom, hogy a korábbi és a jelenlegi városvezetés számára sem fontos a Történelmi Témapark, amivel óriási lehetőséget hagytak és hagynak ki, és tesznek tönkre egy jól működő rendszert. Tekinthetjük a sétaút részének, de a Témapark olyan fontos állomása lehetne Szombathelynek, amely az ókori technika történetet mutatja be. Elindult ebbe az irányba egy fejlesztés, sok minden megvalósult, egy része azonban a felújítás, gondozás hiánya miatt már tönkre is ment. Kiviteli terv szintig elkészült egy, a Gyöngyöst is a kert részévé tevő terv, amely a vízrendszerrel, vízgépek bemutatásával foglalkozott. Ez a mai napig nem valósult meg, és a kert állapota is sok kívánnivalót hagy maga után. Sajnálatos, hogy nincs jelenleg a város intézményrendszerében olyan ember vagy emberek, akik értenék és szeretnék ezt az oktatásban sem elhanyagolandó területet bemutatni. Bár elképzelhető, hogy más szándékuk van a területtel és ebben az esetben a sétaút sem fog megvalósulni soha.

A város vezetése a 2000-es években több projektet is kidolgozott, annak egy része folyamatosan valósul meg, a mai napig is. Hiszen a vásárcsarnok felújítása is ebben az időszakban vetődött fel. A Történelmi Városrész projekt három része eleve folyamatosan készült volna el, ám a pályázati források nem az elképzeléseknek megfelelően alakultak. Ugyanakkor közben megvalósult a Történelmi Témapark, az Aréna 8., és elkészült az Iseum.

Emellett ennek a projektnek nagyon fontos eleme volt a tulajdonviszonyok rendezése, hiszen a területen sokfajta tulajdonossal találkozunk. Szükséges volt, illetve lett volna, hogy néhány, a megvalósítás szempontjából fontos tulajdont vagy tulajdonrészt megszerezzen az önkormányzat. Ennek egy része megtörtént, azonban néhány esetben ez nem sikerült. A tervezett út területének mindenképpen önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie.

A Történelmi Sétaút egyik fontos és sarkalatos pontja, az egykori Vasudvar.
Kelemen Zoltán

Kicsit elkanyarodva az eredeti témától, köztudott, hogy egyik legnagyobb szívügye a város újkori nagy augusztusi historikus népünnepélye, aminek hosszú évekig a vezető személyisége volt. Egyszerű lesz a kérdésem: hogyan tovább Savaria Karnevál?

Mint aggódó szülő, akinek már felnőtt a gyermeke és kirepült, tekintek a Savaria Történelmi Karneválra. Mivel nem rendelkezem már friss információkkal, tanácsot nem tudok adni. Azt gondolom, hogy a járványhelyzet miatt elmaradt 2020-as és az elképzelhető, hogy elmaradó 2021. évi karnevál lehetőséget ad arra, hogy megújuljon és visszatérjen egy minőségibb, ám esetleg kevesebb vendéget vonzó városi nagyrendezvényként.

Mindenképpen a történelmi múltra helyezném a hangsúlyt és a program szervezésben. Szívesebben látnám a szórakoztató programok mellett a tudományos konferenciákat, a kísérleti régészet eredményeinek bemutatását. Talán a város - a város lakóit, civil szervezeteit értem ezalatt és nem az önkormányzatot - rendelkezik olyan rejtett tartalékkal,ami segít abban, hogy Savaria polgárai ismét a sajátjukénak érezzék a karnevált.

Végül, de nem utolsósorban: Mik lehetnek turisztikai szempontból Szombathely fő kitörési pontjai?

Ezt nálam sokkal hozzáértőbb személyek többször, több helyen megfogalmazták. Egyik ilyen lehetőség Szent Márton, a másik lehetőség az a tény, hogy kétezer éve lakott városi rangú település vagyunk.

Az utóbbin a régészeti emlékek mai módszerekkel történő bemutatását tartom fontosnak, egyes esetekben akár a carnuntumi megoldáshoz hasonlóan az épület visszaépítésével, de minimum olyan módon való bemutatásával, mint az ikonikus, üvegpadlóval fedett földalatti utcarészlet a Fő téri OTP-ben.

Emellett számba kell venni a város adottságait. A jelenlegi lehetőségeink az egy napos város kategóriába sorolnak minket. Ha több napra akarjuk itt tartani a turistát, olyan programokat kell ajánlanunk, amely ezt biztosítja. Ezért lenne fontos, hogy ne kizárólag a kulturális turizmusban gondolkodjunk, hanem a konferencia, az üzleti turizmus, a szolgáltatások kínálatát és fejlesztését is számba vegyük.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Múltbanéző

Tovább az oldalra