A rönöki születésű, szombathelyi Stern Győzőnek nyílik ma, 17 órakor kiállítása a Kámoni Arborétum és Ökoturisztikai Központban.
1950-ben születtem Rönökön. Az általános iskola elvégzése után a szombathelyi gépipari technikumba kerültem, ahol osztályfőnököm felismerte jó rajzkészségemet. Unszolására jelentkeztem az iparművészeti főiskolára. A felvételire azonban nem mentem el, mert megrémültem attól, hogy teljesen ismeretlenek voltak azok az anyagok, eszközök, amiket a felvételi vizsgára el kellett volna vinnem. (Tudni kell, hogy a 60-as években egy falusi fiatal nem juthatott annyi információhoz, mint egy városi tanuló.)
Így az iparművészeti főiskola helyett a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Műszaki Főiskolai karára jelentkeztem, amit 1973-ban el is végeztem. A főiskolán a tanulás mellett a zene és a festészet is vonzott. Beatzenészként, valamint egy-két festmény eladásából egészítettem ki az ösztöndíjamat.
A főiskola befejezése után négy évig Szentgotthárdon dolgoztam, majd 1977-ben a Rába Szombathelyi Futóműgyárába (később BPW-Hungária Kft.) kerültem, ahol mérnökként különböző beosztásokban dolgoztam. A szabadidőmet házépítés, bútorok barkácsolása valamint a családi teendők kötötték le. Miután a fiaim felnőttek, és kirepültek a családi fészekből, megnyílt annak a lehetősége, hogy barkácsolás mellett kedvenc hobbimmal, a festészettel is foglalkozzam.
2012-es nyugdíjba vonulásom után kezdtem el nagyobb lendülettel festeni. Kedvelem Monet, Van Gogh, Gauguin és Klimt, a magyarok közül Csontvári, Aba-Novák és Kádár Béla festészetét. A 40x50-es kisebb képeim fantáziaképek, a nagyobb, 50x70-es képek témái a családi kirándulások alkalmából szerzett élményekből fakadnak. Ezek a tájképek az évszakok különböző színeit vonultatják fel, ezért kapta a kiállítás „Az évszakok színei” címet.
Stern Győző
