Mi az oka, hogy egyharmadnyival többen szavaztak a Fideszre, és ezzel kétharmados többségük van a parlamentben?

Több olvasónk is megkérdezte ezt tőlünk, most igyekszünk válaszolni.

Hárommillióan szavaztak a Fideszre, és kétmillióan az ellenzékre. Hogyan lehet akkor, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben? - tette fel a kérdést telefonon egyik olvasónk nemrég.

A Fideszre három-, az ellenzékre kétmillióan szavaztak listán
Forrás: valasztas.hu

A kérdés jogos, a rövid válasz pedig egyszerű: Ilyen a magyar választási rendszer.

De mivel többen is fogalmaztak meg hasonló kérdést, igyekszünk részletesen válaszolni rá. Nem lesz nagyon rövid és nagyon egyszerű sem.

Mi lenne, ha másféle választási rendszerünk lenne?

A jelenlegi, úgynevezett vegyes választási rendszerről még a rendszerváltás folyamata alatt egyeztek meg az ellenzéki kerekasztal résztvevői 1989-90-ben. A szakmai jellemzők alapján ugyanis ez az a rendszer, ami egyszerre felel meg a helyi érdekek képviseletének, és annak, hogy a választásokon résztvevők akarata a lehető legnagyobb mértékben teljesüljön.

A világban többféle választási rendszer működik, a magyar valóban a bonyolultabbak közé tartozik. Hogy megértsük a lényegét, szólnunk kell két másik rendszerről.

Az egyszerű többség

Az egyik az úgynevezett egyszerű többségi rendszer, ilyen működik például Nagy-Britanniában. Csak egyéni választókerületi képviselőkre szavaznak, és amelyik jelölt több szavazatot kap a választókerületben, az nyer.

Ha nálunk ilyen rendszer lenne, akkor a Fidesznek közel ötször annyi képviselője lenne az országgyűlésben, mint az ellenzéki összefogásnak.

Egyszerű többségi rendszerben a Fidesznek 163, az ellenzéki összefogásnak 36 mandátuma lenne, más párt nem jutott volna az országgyűlésbe.

Az arányos rendszer

A másik elterjedt módszer az arányos rendszer. Ez azt jelenti, hogy nincsenek egyéni választókerületek, csak pártlisták vannak. A szavazó pártra szavazhat, a mandátumokat a pártlistákon elért arányokból számítják ki.

Erre van példa Magyarországon is, így választjuk az önkormányzati választásokon a megyei közgyűlések tagjait, illetve a 10 ezer fősnél kisebb települések képviselő-testületeit. És így működik az európai parlamenti választás is.

Arányos rendszerben az április 3-i szavazatarányok alapján a Fidesznek 108, az ellenzéki összefogásnak 70, a Mi Hazánknak 12 képviselője lenne.

Összehasonlításként:

A jelenlegi rendszer alapján a Fidesznek 135, az ellenzéki összefogásnak 57, a Mi Hazánknak hat mandátuma van.

A választás végeredménye
Forrás: valasztas.hu

Látható, hogy a jelenlegi választási rendszer a másik kettő közé lövi be a mandátumok arányait.

Mi az a vegyes rendszer?

Magyarországon egyszerre van jelen az egyéni többségi és az arányos választási rendszer.

A 106 egyéni választókerületben a többségi elv szerint választjuk meg a képviselőket. Akire a legtöbben szavaznak a körzetben, az nyer.

A pártlistákra leadott szavaztunk elvileg az arányos rendszer alapján működik, de ez nem igaz teljesen. A listák ugyanis kompenzációként is működnek.

Az egyéni választókerületekben ugyanis nem csak a győztesre érkeznek szavazatok, hanem azokra a jelöltekre is, akik egyéniben nem jutnak mandátumhoz. Ezeket hívjuk töredékszavazatoknak.

Azért, hogy ezek a szavazatok ne vesszenek el, hozzáadják őket a listás szavazatokhoz. Majd a listás szavazatokat egy képlet alapján átváltják mandátumra, listán 93 mandátumot osztanak ki.

Elég bonyolultnak tűnik, és az is, ezért is hívják vegyes választási rendszernek.

De miért kapott ilyen sok mandátumot a Fidesz?

Elsősorban azért, mert a választókerületek döntő többségét ők nyerték el. A 106 választókerületből 87-ben a Fidesz jelöltje győzött, és csak 19-ben az ellenzéki összefogás jelöltje.

Ráadásul 2018 előtt módosították a törvény kompenzációról szóló részét. Azóta nem csak vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatokat adják a listákhoz, hanem a győztesre leadott azon szavazatokat is, amelyekre nem volt szükség a győzelemhez.

Hogy érthető legyen, egy példa:

Az 1-es jelöltre 20 000 szavazat érkezett, a 2-es jelöltre 15 000. Az 1-es jelölt győz, viszi a mandátumot. De ehhez elég lett volna 15 001 szavazat. Így - a módosítás szerint - a feleslegesnek bizonyult 4999 szavazatot hozzáadják a listákhoz.

Ezt győzteskompenzációnak hívják, és sehol máshol nem létezik, csak nálunk, amióta a Fidesz parlamenti kétharmada elfogadta a törvénymódosítást.

Egyébként az idei választásokon a Political Capital számításai szerint 972 237 szavazatot jelentett a győzteskompenzáció, ebből 913 662 a Fideszé, a maradék 58 575-ön osztozott az MSZP-P, a DK, a Jobbik és az LMP.

Ez plusz öt mandátumot jelentett a Fidesznek. Ehhez jöttek még a külhoni magyarok levélszavazatai, amelyek két újabb mandátumot jelentettek a kormánypártnak.

Győzteskompenzáció és levélszavazatok nélkül a Fidesznek 128 képviselője lenne, azaz nem lenne meg az újabb kétharmados többsége.

A győzteskompenzáció és a levélszavazatok a végső győzelmet nem befolyásolták, de újabb kétharmadot eredményeztek a Fidesznek.

Ez az egyik oka a szavazatarányoktól eltérő parlamenti arányoknak. De nem a döntő ok.

A döntő ok az, hogy a rendszer túlértékeli a győztesre leadott szavazatokat, így egy kiegyensúlyozottabb eredmény esetén is a győztesnek kedvez. Ez pedig a választási rendszerbe van kódolva, és biztosan marad is.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Választás 2022