Hárommillióan szavaztak a Fideszre, és kétmillióan az ellenzékre. Hogyan lehet akkor, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben? - tette fel a kérdést telefonon egyik olvasónk nemrég.
A kérdés jogos, a rövid válasz pedig egyszerű: Ilyen a magyar választási rendszer.
De mivel többen is fogalmaztak meg hasonló kérdést, igyekszünk részletesen válaszolni rá. Nem lesz nagyon rövid és nagyon egyszerű sem.
Mi lenne, ha másféle választási rendszerünk lenne?
A jelenlegi, úgynevezett vegyes választási rendszerről még a rendszerváltás folyamata alatt egyeztek meg az ellenzéki kerekasztal résztvevői 1989-90-ben. A szakmai jellemzők alapján ugyanis ez az a rendszer, ami egyszerre felel meg a helyi érdekek képviseletének, és annak, hogy a választásokon résztvevők akarata a lehető legnagyobb mértékben teljesüljön.
A világban többféle választási rendszer működik, a magyar valóban a bonyolultabbak közé tartozik. Hogy megértsük a lényegét, szólnunk kell két másik rendszerről.
Az egyszerű többség
Az egyik az úgynevezett egyszerű többségi rendszer, ilyen működik például Nagy-Britanniában. Csak egyéni választókerületi képviselőkre szavaznak, és amelyik jelölt több szavazatot kap a választókerületben, az nyer.
Ha nálunk ilyen rendszer lenne, akkor a Fidesznek közel ötször annyi képviselője lenne az országgyűlésben, mint az ellenzéki összefogásnak.
Egyszerű többségi rendszerben a Fidesznek 163, az ellenzéki összefogásnak 36 mandátuma lenne, más párt nem jutott volna az országgyűlésbe.
Az arányos rendszer
A másik elterjedt módszer az arányos rendszer. Ez azt jelenti, hogy nincsenek egyéni választókerületek, csak pártlisták vannak. A szavazó pártra szavazhat, a mandátumokat a pártlistákon elért arányokból számítják ki.
Erre van példa Magyarországon is, így választjuk az önkormányzati választásokon a megyei közgyűlések tagjait, illetve a 10 ezer fősnél kisebb települések képviselő-testületeit. És így működik az európai parlamenti választás is.
Arányos rendszerben az április 3-i szavazatarányok alapján a Fidesznek 108, az ellenzéki összefogásnak 70, a Mi Hazánknak 12 képviselője lenne.
Összehasonlításként:
A jelenlegi rendszer alapján a Fidesznek 135, az ellenzéki összefogásnak 57, a Mi Hazánknak hat mandátuma van.
Látható, hogy a jelenlegi választási rendszer a másik kettő közé lövi be a mandátumok arányait.
Mi az a vegyes rendszer?
Magyarországon egyszerre van jelen az egyéni többségi és az arányos választási rendszer.
A 106 egyéni választókerületben a többségi elv szerint választjuk meg a képviselőket. Akire a legtöbben szavaznak a körzetben, az nyer.
A pártlistákra leadott szavaztunk elvileg az arányos rendszer alapján működik, de ez nem igaz teljesen. A listák ugyanis kompenzációként is működnek.
Az egyéni választókerületekben ugyanis nem csak a győztesre érkeznek szavazatok, hanem azokra a jelöltekre is, akik egyéniben nem jutnak mandátumhoz. Ezeket hívjuk töredékszavazatoknak.
Azért, hogy ezek a szavazatok ne vesszenek el, hozzáadják őket a listás szavazatokhoz. Majd a listás szavazatokat egy képlet alapján átváltják mandátumra, listán 93 mandátumot osztanak ki.
Elég bonyolultnak tűnik, és az is, ezért is hívják vegyes választási rendszernek.
De miért kapott ilyen sok mandátumot a Fidesz?
Elsősorban azért, mert a választókerületek döntő többségét ők nyerték el. A 106 választókerületből 87-ben a Fidesz jelöltje győzött, és csak 19-ben az ellenzéki összefogás jelöltje.
Ráadásul 2018 előtt módosították a törvény kompenzációról szóló részét. Azóta nem csak vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatokat adják a listákhoz, hanem a győztesre leadott azon szavazatokat is, amelyekre nem volt szükség a győzelemhez.
Hogy érthető legyen, egy példa:
Az 1-es jelöltre 20 000 szavazat érkezett, a 2-es jelöltre 15 000. Az 1-es jelölt győz, viszi a mandátumot. De ehhez elég lett volna 15 001 szavazat. Így - a módosítás szerint - a feleslegesnek bizonyult 4999 szavazatot hozzáadják a listákhoz.
Ezt győzteskompenzációnak hívják, és sehol máshol nem létezik, csak nálunk, amióta a Fidesz parlamenti kétharmada elfogadta a törvénymódosítást.
Egyébként az idei választásokon a Political Capital számításai szerint 972 237 szavazatot jelentett a győzteskompenzáció, ebből 913 662 a Fideszé, a maradék 58 575-ön osztozott az MSZP-P, a DK, a Jobbik és az LMP.
Ez plusz öt mandátumot jelentett a Fidesznek. Ehhez jöttek még a külhoni magyarok levélszavazatai, amelyek két újabb mandátumot jelentettek a kormánypártnak.
Győzteskompenzáció és levélszavazatok nélkül a Fidesznek 128 képviselője lenne, azaz nem lenne meg az újabb kétharmados többsége.
A győzteskompenzáció és a levélszavazatok a végső győzelmet nem befolyásolták, de újabb kétharmadot eredményeztek a Fidesznek.
Ez az egyik oka a szavazatarányoktól eltérő parlamenti arányoknak. De nem a döntő ok.
A döntő ok az, hogy a rendszer túlértékeli a győztesre leadott szavazatokat, így egy kiegyensúlyozottabb eredmény esetén is a győztesnek kedvez. Ez pedig a választási rendszerbe van kódolva, és biztosan marad is.
