Mi az oka, hogy egyharmadnyival többen szavaztak a Fideszre, és ezzel kétharmados többségük van a parlamentben?

Több olvasónk is megkérdezte ezt tőlünk, most igyekszünk válaszolni.

Hárommillióan szavaztak a Fideszre, és kétmillióan az ellenzékre. Hogyan lehet akkor, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben? - tette fel a kérdést telefonon egyik olvasónk nemrég.

A Fideszre három-, az ellenzékre kétmillióan szavaztak listán
Forrás: valasztas.hu

A kérdés jogos, a rövid válasz pedig egyszerű: Ilyen a magyar választási rendszer.

De mivel többen is fogalmaztak meg hasonló kérdést, igyekszünk részletesen válaszolni rá. Nem lesz nagyon rövid és nagyon egyszerű sem.

Mi lenne, ha másféle választási rendszerünk lenne?

A jelenlegi, úgynevezett vegyes választási rendszerről még a rendszerváltás folyamata alatt egyeztek meg az ellenzéki kerekasztal résztvevői 1989-90-ben. A szakmai jellemzők alapján ugyanis ez az a rendszer, ami egyszerre felel meg a helyi érdekek képviseletének, és annak, hogy a választásokon résztvevők akarata a lehető legnagyobb mértékben teljesüljön.

A világban többféle választási rendszer működik, a magyar valóban a bonyolultabbak közé tartozik. Hogy megértsük a lényegét, szólnunk kell két másik rendszerről.

Az egyszerű többség

Az egyik az úgynevezett egyszerű többségi rendszer, ilyen működik például Nagy-Britanniában. Csak egyéni választókerületi képviselőkre szavaznak, és amelyik jelölt több szavazatot kap a választókerületben, az nyer.

Ha nálunk ilyen rendszer lenne, akkor a Fidesznek közel ötször annyi képviselője lenne az országgyűlésben, mint az ellenzéki összefogásnak.

Egyszerű többségi rendszerben a Fidesznek 163, az ellenzéki összefogásnak 36 mandátuma lenne, más párt nem jutott volna az országgyűlésbe.

Az arányos rendszer

A másik elterjedt módszer az arányos rendszer. Ez azt jelenti, hogy nincsenek egyéni választókerületek, csak pártlisták vannak. A szavazó pártra szavazhat, a mandátumokat a pártlistákon elért arányokból számítják ki.

Erre van példa Magyarországon is, így választjuk az önkormányzati választásokon a megyei közgyűlések tagjait, illetve a 10 ezer fősnél kisebb települések képviselő-testületeit. És így működik az európai parlamenti választás is.

Arányos rendszerben az április 3-i szavazatarányok alapján a Fidesznek 108, az ellenzéki összefogásnak 70, a Mi Hazánknak 12 képviselője lenne.

Összehasonlításként:

A jelenlegi rendszer alapján a Fidesznek 135, az ellenzéki összefogásnak 57, a Mi Hazánknak hat mandátuma van.

A választás végeredménye
Forrás: valasztas.hu

Látható, hogy a jelenlegi választási rendszer a másik kettő közé lövi be a mandátumok arányait.

Mi az a vegyes rendszer?

Magyarországon egyszerre van jelen az egyéni többségi és az arányos választási rendszer.

A 106 egyéni választókerületben a többségi elv szerint választjuk meg a képviselőket. Akire a legtöbben szavaznak a körzetben, az nyer.

A pártlistákra leadott szavaztunk elvileg az arányos rendszer alapján működik, de ez nem igaz teljesen. A listák ugyanis kompenzációként is működnek.

Az egyéni választókerületekben ugyanis nem csak a győztesre érkeznek szavazatok, hanem azokra a jelöltekre is, akik egyéniben nem jutnak mandátumhoz. Ezeket hívjuk töredékszavazatoknak.

Azért, hogy ezek a szavazatok ne vesszenek el, hozzáadják őket a listás szavazatokhoz. Majd a listás szavazatokat egy képlet alapján átváltják mandátumra, listán 93 mandátumot osztanak ki.

Elég bonyolultnak tűnik, és az is, ezért is hívják vegyes választási rendszernek.

De miért kapott ilyen sok mandátumot a Fidesz?

Elsősorban azért, mert a választókerületek döntő többségét ők nyerték el. A 106 választókerületből 87-ben a Fidesz jelöltje győzött, és csak 19-ben az ellenzéki összefogás jelöltje.

Ráadásul 2018 előtt módosították a törvény kompenzációról szóló részét. Azóta nem csak vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatokat adják a listákhoz, hanem a győztesre leadott azon szavazatokat is, amelyekre nem volt szükség a győzelemhez.

Hogy érthető legyen, egy példa:

Az 1-es jelöltre 20 000 szavazat érkezett, a 2-es jelöltre 15 000. Az 1-es jelölt győz, viszi a mandátumot. De ehhez elég lett volna 15 001 szavazat. Így - a módosítás szerint - a feleslegesnek bizonyult 4999 szavazatot hozzáadják a listákhoz.

Ezt győzteskompenzációnak hívják, és sehol máshol nem létezik, csak nálunk, amióta a Fidesz parlamenti kétharmada elfogadta a törvénymódosítást.

Egyébként az idei választásokon a Political Capital számításai szerint 972 237 szavazatot jelentett a győzteskompenzáció, ebből 913 662 a Fideszé, a maradék 58 575-ön osztozott az MSZP-P, a DK, a Jobbik és az LMP.

Ez plusz öt mandátumot jelentett a Fidesznek. Ehhez jöttek még a külhoni magyarok levélszavazatai, amelyek két újabb mandátumot jelentettek a kormánypártnak.

Győzteskompenzáció és levélszavazatok nélkül a Fidesznek 128 képviselője lenne, azaz nem lenne meg az újabb kétharmados többsége.

A győzteskompenzáció és a levélszavazatok a végső győzelmet nem befolyásolták, de újabb kétharmadot eredményeztek a Fidesznek.

Ez az egyik oka a szavazatarányoktól eltérő parlamenti arányoknak. De nem a döntő ok.

A döntő ok az, hogy a rendszer túlértékeli a győztesre leadott szavazatokat, így egy kiegyensúlyozottabb eredmény esetén is a győztesnek kedvez. Ez pedig a választási rendszerbe van kódolva, és biztosan marad is.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Választás 2022