Üresen tátongnak a boltok, most csupán egy pékség próbál itt talpon maradni. Időről-időre bátor vállalkozó bérel ki egy-egy helyiséget, ezt látva meglepődünk és – nem rosszmájúságból – rövid életet jósolunk a merész kísérletnek.
Próbáltunk itt cipőt, vettünk táskát, könyvet, túrtuk a használt ruhát, vásároltunk füzetet, lapoztunk könyveket, szagoltunk illatos gyertyát – de állandónak csak a jegyiroda bizonyult. Vajon a válság ölte meg a Belsikátort, vagy a tapasztalt kerekedőnek van igaza?
Tény, hogy nem tett jót a Forgónak, hogy évekre elzárták és kiürítették.Pedig már közel 20 éve születtek tervek, melyek sétálóutcát álmodtak ide, padokkal, üzletekkel, lakásokkal, irodákkal. A szövevényes történetről Kényszerpálya: Miért válik meg a város egy értékes ingatlanától? 2003. September 18. 05:03 hogy végül miért kellett ennyit várni a felújításra, már olvashattak nálunk. A huzavona végére pont került, a lepukkant Forgó már a múlté, mint ahogy az élet is, ami benne nyüzsgött.
Kókuszgolyó a puffokon
Furcsán működik az ember: néhány éve még azon dühöngtünk, miért nem hozzák már a rendbe ezt a szívünknek kedves kis sikátort. Megérdemelné, hisz a város múltjának értékes darabja ez. Örültünk és kicsit féltünk amikor aztán elbarikádozták előlünk, de a hosszú várakozás után végül megnyugodva sétáltunk át rajta.
Nem gondoltuk még, hogy visszasírjuk a lepukkant közt, pontosabban annak hangulatát, ami úgy tűnik végképp a múlté. Emlékszik rá mindenki, milyen forgalma volt a 90-es években a Forgónak. Kerülgettük egymást erősen, amikor indultunk egyet sütizni, tejet inni vagy butikozni. Legjobban a puffos, csöppnyi, sötét kis cukrászdát szerettük - főiskolásként még az igénytelensége sem tűnt fel – bár általában elég üres volt a zsebünk, azért néha parizer helyett megengedtünk magunknak egy kókuszgolyót.
Tej, csiga, ruci
És tuti volt a tejivó, aminek tejtagadó lévén inkább a hangulatát kedveltük. Amikor bezárták, még talán bíztak a szerencsében: átmeneti jelleggel – ezt ígérték a kirakati feliratban. A tejivót aztán úgy elfelejtették, hogy még évek múltán is ott függött a papír.
Jó hely volt a pékség, ahol mindig sorba álltunk a kakaós csigáért. A sorban állás a közben alapvető dolog volt, különösen, hogy az osztrákok is költötték itt a pénzt. Akkoriban még ők jöttek hozzánk, emlékszünk ugye, volt butik is a Forgóban, nem is akármilyen - a törzsközönség a fent említettek okán természetesen nem mi voltunk - akkoriban még messze földön híres volt a szombathelyi ruhaboltok kínálata, a Belsikátor üzlete is menő butik volt.
Törzsvevő osztrákok
No, meg ott volt a már említett sarki trafikos, aki néhány hónapja még azt mesélte Benéztünk a trafikokba 2010. November 06. 10:33 , hogy amikor 17 éve kibérelte a boltot, úgy pörgött az üzlet, hogy két családot is eltartott. A képtelenebbnél-képtelenebb cuccokat látva a kirakatban, sokszor töprengtünk el, ki veszi ezt.
Az osztrákok, azok mindent elvittek, amit hoztam a nagykerből, aztán a felújítás két éve alatt az emberek elfelejtették a Belsikátort
– mondta a tulaj. Most már a vicces kis kütyük is kiköltöztek a Forgóból.
De a sikátorban valahogy még a séta is másképp esett, mint a mostaniban. Szép a köz a felújítás után, öröm, hogy az épületeket megmentették az enyészettől, de ez már nem az a Forgó, amit mi annyira szerettünk. Hiányzik belőle nagyon a gyönyörű mediterrán ház, melyet a lakosság nagy tiltakozása ellenére bontottak le, hogy helyére felépítsék a levéltárat. (Melyet egyébként maga a szakma is Szombathely legrútabb épületének tart.)
Találgathatunk, hogy mi az oka, de a tény az tény: jelenleg egy
kísértetutca
a Forgó. S amíg nincs miért, addig nem állnak meg és nem jönnek erre a sétálók. A kérdés az, valóban a válság végére kell-e várni, hogy újra élet költözzön a sikátorba vagy tehetők-e apró lépések, hogy addigra érdemes legyen itt vállalkozásba fogni.Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
