A főbejárat melletti kirakat napellenzőjét olyan vastagon borítja be az ürülék, hogy a vászon eredeti színéről fogalma sem lehet a járókelőnek, s akár azt is gondolhatná: ez az igazi mintázat. Persze ezt nem gondolja, hiszen itt mélázgatni nincs idő, a galambszar állhatatosan csorog a polgár fejére, nyakába, ruhájára, menekülni kell.
Mutatványok a ganajmezőn
Igen, de a kövezet is csupa szar meg galambtoll, ezért a polgár idétlen csúszkálásba, mulatságos ugrabugrálásba kénytelen fogni, hogy végre biztonságos területre érjen. Az erre járó magyar emberek zöme persze az áruház földszintjére, a népszerű szupermarketbe tart, s ők nem mutatnak be semmiféle kunsztot.
Nem érnek rá ilyesmire, így hát határozottan áttrappolnak a ganajtengeren, s észre sem veszik, hogy cipőjükkel kiadós guanó-porciókat hurcolnak be az üzletbe, a kenyerek, zsömlék, felvágottak, zöldségek, gyümölcsök csarnokába.
S úgy tűnik, hogy ez az egész ganajmizéria nem zavar senkit, elvagyunk vele hosszú-hosszú évek óta. Azt is lehetne mondani, kurucosan, felszegett fejjel tapodjuk az ürüléket mi, polgárok, öregek, fiatalok, közterület-felügyelők, képviselők, ilyen-olyan illetékesek, egészségügyi szakemberek, miegyebek.
Sziszifuszi munka
Az áruház dolgozói azért próbálkoznak ezzel-azzal, ezt nem lehet tagadni. Kora reggeli órán például gyakran seprűt ragadnak, vödör vízbe mártják, s elszántan kenik, sikálják a trágyamezőt. Nem sok sikerrel. Sziszifuszi munka ez, mindenki tapasztalhatja. Pedig lehet, hogy sokkal komolyabban kellene venni az ürülékügyet. S nem csak a szóban forgó áruház környékén, másutt is a belvárosban.
Számtalan magyar és külföldi városban most már rettentő komolyan is veszik, a ganajcunami ugyanis világjelenséggé lépett elő. Épületeket, hidakat fenyeget, s lehet, hogy az emberre sem olyan ártalmatlan, mint sokan hiszik. Az orvosok véleménye mindenesetre megoszlik a ganaj veszélyességéről.
Egyesek azt mondják, hogy szalmonellózist és papagájkórt terjeszthet, ráadásul bővelkedik coli baktériumban, míg mások szerint nem olyan rémisztő a helyzet, mert a trágya elsősorban por állapotában támad s okoz mindenféle allergiát. Egy dologban egyeznek a szakértői vélemények, abban, hogy az ürüléktengerek térhódítása súlyos esztétikai problémákat okoz.
Tüske és vadászsólyom
Magyarra fordítva: roppant kellemetlen szakadatlanul galambszarral szembesülni, kerülgetni, benne csúszkálni, esni-kelni, tőle megtisztelve lenni. Ha ezzel sokan egyetértenek, akkor érdemes, sőt elengedhetetlen küzdeni az amúgy szerencsétlen, teljesen elvárosiasodott madár ellen minden módon.
Galambtüskével például, vagy mechanikus és elektromos eszközökkel, de akár, ahogyan sokan teszik, még vadászsólyommal is. Hátha megszakad egyszer a nyerési sorozata. Hátha visszavonul valamelyest a sokak által csak szárnyas patkánynak nevezett állat…
Felfoghatatlan, hogy nem bírunk vele. Ha igazi patkánysereg, esetleg egérregiment rondította volna le folytonosan az áruházat, már írmagjuk sem lenne, réges-régen elsöpörte volna őket népharag. Azt meg még elképzelni is borzasztó, mi történt volna akkor, ha nyomorult emberek vertek volna tanyát az épület otthonos zugaiban, s úgy viselkedtek volna, mint a galambok…
Érinthetetlen
Úgy tűnik fel azonban, hogy városi galamb valamiért más megítélés alá esik, valamiért érinthetetlen. Talán azért, mert szelíd, kedves madárka, szépen szól, megindítóan turbékol, példamutatóan csókolózik a párjával, s hálásan csipegeti fel az elé szórt morzsahegyeket. Van-e remény?
