Gerencsér Enikő
Neumann János Általános Iskola
7.a.
Volt egyszer egy pici lány,
Igaz sem volt talán,
Hitt ő még a csodákban,
Gyöngyörű tündérpalotákban,
Az égig érő fákban,
Túl az Óperencián-ban.
Múltak az évek, nőtt a pici lány,
Sárguló képek az idő falán,
Még mindig hisz a csodákban,
A ragyogó jobbik világban,
Kevésbé ugyan, de bízik még,
Tudja, hogy álmokból sosem elég.
Mosolyog, kacag, hogy csodás a Föld.
Ha szíve ezer darabra is tört.
Ha kérdezték, hát hazudott:
„Köszönöm, én jól vagyok.”
A fájdalom elől el sose szalad,
De tudja: sírni csak egyedül szabad.
Keservesek a könnyek, az el nem múló vágyak,
Miket csak a szoba néma falai látnak.
De a lány tudja, szép mégis az élet.
Kisüt még a nap, új virágok kélnek.
Tudja, hogy a jót nem kapjuk készen,
Eső után ragyog szivárvány az égen.
Felemelt fejjel járja végig az utat,
Mesebeli iránytűje akárhová mutat.
S végül már csak azt szeretné,
Ha a világ őt el nem feledné
Senki számára ne legen talány,
Hogy volt egyszer egy pici lány.
Varga Márton: A Fizikus
Püspöki Általános Iskola
8.b.
Asztalom, mint Déva vára,
Hol a könyvromok nagyok,
S rendért küzd a tizenkettő,
Ki egymagamban én vagyok.
Rengeteg könyv… Egyet jelent:
Itt van már az iskola.
Kezdődnek a nehéz órák:
matek, töri, fizika.
E három közt az utolsó,
Ami engem érdekel,
S amelyben a tudósok
A legtöbbet érik el.
A tudós dolga mindenkinek munkájánál többet ér,
Tudósnak nem mondják:
Dolgozzál ezér’ meg ezér’!
Az órákon elmondanak
Mindent, ami lényeges;
Elmondani mégsem lehet
mindent, ami érdekes.
Hetedikben megtanultunk
„néhány” jelet, képletet,
„Milyen lassan megy a csiga,”
Kiszámolni hogy lehet?
Nyolcadikban rátértünk már:
Miért is hasznos az áram,
Miért nem látjuk, miért nem halljuk,
S miért is gyorsabb énnálam?
Kolozsvárról Pesten terem
Néhány tűnő perc alatt,
Így, miként a villanyerő,
élő állat nem szalad.
A Tudásfáról termést szedni
Tán még könnyű feladat,
A kérdés az, szüret után
télire majd mi marad?
Néhány gyümölcs el-elfonnyad,
Megeszik a madarak,
Vigyázz hát rá, gondold jól meg:
A versenyekre mi marad?
Példák közt a képletekkel
Az ezerszer járt úton,
Mindegyik egy féli kész könyv,
Melynek címét kutatom.
Az iskolában könnyű mindent
értés nélkül hinni el,
A fizikus az az ember,
Aki semmit nem hisz el.
Oda menni és megmérni,
A Marsra is, hogyha kell,
Mert a Fizikus az az ember,
Aki semmit nem hisz el.
Király Márton:Sárkányozás
(13 éves)
Zsong a világ!
Itt a tavasz!
Figyelj, Zsuzska, sárkányozni
Mért nem szaladsz?
Felröptetni! Felröptetni!
Hol a felhők látszanak!
A sárkányok azt szeretik,
Hogyha velük játszanak.
Vigyázz ám a szélirányra,
Nem lesz , ha fennakadsz!
De ha mégis fennakadnál,
Azzal nagy bajt okozhatsz!
Eltörne a pálcikája,
És szakadna kartonja!
Hát ezért a szép sárkányért
Ugye, nagyon kár volna!
A kis Zsuzska alkonyatig
Eregette sárkányát,
és otthon a mamájától
kapott finom vacsorát.
Udvardi Fruzsina: Falu éke, a jáki templom
Püspöki Általános Iskola
5.c.
Falu éke a templom,
Mely ott áll fönn a dombon
Falai szürkék, vastagok
Szorítani nem tudják vaskarok
Az oltár szépen kifaragva
Kehely csillog aranyozva,
Örökmécses lángja ég,
Jelezve Isten jelenlétét
A szószék kőből van faragva,
Rajta a négy evangélista
Máté, Márk, Lukács s János
Arcuk merev, nem homályos
A Mária-oltár szárnyai
Kiterjesztve várnak itt
Minden olyan embert,
Ki bűneitől szenved
A Jó Pásztor oltár alatt,
Brenner János képe maradt
Ő vértanú lett Istenért,
S könyörgését kérem én.
A karzaton az orgona
Ott énekel angyalok kórusa
Orgonaszó, s harsona,
S vígan csendül a kórus dala.
A főhajóban padok állnak
Ők minden embert odavárnak
Fa külsejük odacsábít,
Mindenki ki eddig tágít.
A templomkertben eldugva
Áll a Jakab-kápolna
Vasrács védi bejáratát,
Fehér fala szeretetet ád.
Hol a két szép torony magasodik,
A három harang ott lakozik.
Gilingelnek vígan, szépen,
Hallani a faluvégen.
E templom, ki misére jár
Mindenkit szeretettel vár
Körülölel szeretete,
Biztonsága, és melege.
Szibler Natália: Apró vagyok
Én még apró vagyok
Verset írni nem tudok
Olvasni már picit tudok
Pedig óvodás vagyok
Verset írni hogyan kell?
Mondják meg a nagyok
Én addig ovis maradok.