Felelevenítjük egy közel 10 éves sorozatunkat, melyben híres emberek szombathelyi látogatásáról számoltunk be. Azonban akkor még nem voltatok velünk ennyien. Repüljünk most vissza együtt Szombathely múltjába! A sort
Kádárral kezdtük,
Itt járt... Kádár János
February
20.
11:36
aztán
Széchenyivel,
Itt járt... Széchenyi István
February
27.
15:38
Kodállyal,
Itt járt... Kodály Zoltán
March
15.
19:31
Rákosival,
Itt járt... Rákosi Mátyás
March
20.
15:20
Horthyval,
Itt járt... Horthy Miklós
March
28.
14:16
II. János Pál pápával
Itt járt... II. János Pál pápa
April
04.
15:29
és
I. Ferenc királlyal
Itt járt... I. Ferenc király
April
10.
21:03
folytattuk. Most pedig következzen a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapítója.
Kun Béla magyar politikus 1886-tól 1938-ig élt. Zsidó származású köztisztviselői családban született, eredetileg a Kohn vezetéknevet viselte. Működött az orosz bolsevik párt tagjaként, Oroszországból hazatérve pedig megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját.
Vezetése alatt egyesült a KMP és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, majd 1919-ben kikiáltották a tanácsköztársaságot. Külügyi, később hadügyi népbiztos lett, a proletárdiktatúra valódi vezetőszemélyiségévé vált. A rendszer bukása után Bécsbe menekült, 1920-tól pedig a Szovjetunióban élt, ahol a magyar kommunista emigrációt vezette. 1937-ben koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.
Ritka vendég fogadására készült 1919. május 21-én Szombathely. Kun Bélát a proletárdiktatúra magyarországi atyját köszönthették a város lakói. Érkezése után kíséretével együtt először a megyeházára sietett. Egy fogadáson vett részt, ahol beszédével óriási sikert aratott.
Szónoklatában a proletárdiktatúra lényegét elemezte, s egyre-másra azt a tényt hangsúlyozta, hogy a magyar munkásmozgalom végre elérkezett a pontra, amikor közvetlenül nekiláthat a szocializmus módszeres építésének.
A politikus épp beszéde előtt kapott kézhez egy fontos táviratot. Tartalmát rögtön meg is osztotta hallgatóságával: a vörös csapatok visszafoglalták Miskolcot, Pétervárnál pedig 209 foglyot ejtettek és 39 gépfegyvert zsákmányoltak.
Kun Béla a megyeházán megtartott előadásában a fegyveres osztályharccal kapcsolatos nézeteit fejtette ki, valamint a Vörös Hadsereg és az aktuális politikai helyzet kapcsán felmerülő kérdéseket összegezte és tisztázta. Felhívta a figyelmet a Munkástanácsok fontos szerepére is és a III. Internacionálét éltette.
A mai Fő téren, a korabeli kaszinó falán sokáig tábla őrizte Kun Béla látogatásának emlékét. Azon a kora nyári napon, az épület erkélyéről nagyszabású előadást tartott Szombathely lakóinak is. Beszédét másnap szóról szóra leközölte a Testvériség című lap.
A tudósító szerint „még soha nem volt Szombathelyen annyi ember együtt, mint a délutáni népgyűlésen, s még soha olyan sűrűn, olyan elementáris erővel nem tört ki a tízezreknek szívéből, lelkéből a helyeslés és éljenzés, mint Kun Béla beszédének hatása alatt.” A szónoklatot „tudásból fakadó, erős meggyőződésű, súlyos érvek szakadatlan láncolataként” fogadta be a szocializmus gondolatától mámoros közönség.
A gyűlés után a vezér a szombathelyi vörös őrséget kereste fel, majd a huszárlaktanyában katonai szemlét tartott. „A szabadság fegyvere van a kezetekben” – buzdította az előtte felsorakozó fiatal katonákat.
Kun Béla az eseménydús nap után este kilenc óra tájban utazott vissza a fővárosba.
(A fotók nem szombathelyi látogatásán készültek.)
