Felelevenítjük egy közel 10 éves sorozatunkat, melyben híres emberek szombathelyi látogatásáról számoltunk be. Azonban akkor még nem voltatok velünk ennyien. Repüljünk most vissza együtt Szombathely múltjába! A sort Kádárral kezdtük, 
Itt járt... Kádár János 2021. February 20. 11:36 Széchenyivel folytattuk, 
Itt járt... Széchenyi István 2021. February 27. 15:38 most pedig következzen Kodály Zoltán.
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten, zenepedagógus, népzenekutató, zenetudós, a magyar zeneszerzés óriása volt. 1905-től rendszeres népdalgyűjtő utakat tett magyar nyelvterületen. Alkotóművészetének egyik csúcsát, a Psalmus Hungaricust, fővárosunk fennállásának 50. évfordulójára komponálta.
Figyelme 1925 táján fordult a gyermekkórusok, az iskolai énekoktatás irányába. A zenei közoktatást nem tartotta kielégítőnek, így fő céljává az iskolai énekkarok működésének általánossá, magas színvonalúvá tétele vált.
Először 1933-ban, ötvenedik születésnapján köszöntötték városunkban. Szerzői estjén Háry-szvitjét vezényelte a helyi zenekarnak. Az ünneplést 200 fős díszvacsora zárta a Sabaria szállóban.
1943. június 9-én Savaria fennállásának 1900. évfordulóját ünnepelte a város, a magyar rádió egész napos programot sugárzott Szombathelyről. A nap fénypontjának a szabadtéri, Savaria romjainál megrendezett hangverseny számított, amelyen Kodály Zoltán is vezényelt.
A beharangozó híradások szerint: „...a világhírű zeneköltő szerzeményeinek legszebbjeit adják elő a szombathelyi énekkarok, amelyek közül kettőt a rádió külön viaszlemezre vesz és azokat Dél-Amerika számára rövidhullámon fogja közvetíteni.” Az előadás végén az összes kórus 1200 tagja közösen, Kodály vezényletére adta elő Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című versére írt énekszámot.
Harmadszor 1966 májusában, a Hámán Kató utcai Zenei Általános Iskola 10 éves jubileumára, ünnepi hangversenyére volt hivatalos Kodály és felesége. Érkezését nagy izgalommal várták tisztelői, sokan elébe mentek a városba vezető országúton.
A Művelődési és Sportház előcsarnokában a zenei óvoda növendékei köszöntötték népi gyermekjátékokkal és virágokkal. Ekkor nyílt meg a Zenei Általános Iskola 10 éves emlékkiállítása. A művészpresszóban a város kulturális életének vezetőivel beszélgetett a nagy zeneszerző, majd tapsvihar közepette elfoglalta helyét a nézőtéren. A hangversenyen több darab is felcsendült Kodály gyermekkórusra írt művei közül.
A Zenei Általános Iskola egy diákja arra kérte a díszvendéget, hogy adja nevét kórusuknak, mire ő így válaszolt: „Nem szívesen adom nevemet, mert azt a látszatot kelti, hogy személyi hiúság keresése áll mögötte. E név felvétele nem azt jelenti, hogy a mi műveinket fújjátok örökké... A zenét könnyű más országokba elvinni. Ez vár rátok mint cél és kötelesség! Akkor ti is boldogok lesztek, s boldogok lesznek a ti utódaitok is!”
A koncert után autogramot csak az kaphatott Kodálytól, aki tudott szolmizálni. Az éjszakát a bozsoki kastélyban, a másnapot pedig Kőszeg és Szombathely nevezetességeinek megtekintésével töltötte a zeneszerző. A Művelődési és Sportház aulájában később a találkozás megörökítésére emléktáblát avattak.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
