Szombathely testvérvárosai közül a csehországi Jablonec nad Nisou (Gablonz) inkább csak azokban a hírekben szerepel, amelyek a sportról szólnak, vagy arról, hogy a két város közös standon képviselteti magát a kiemelt testvér, Kaufbeuren rendezvényein. Pedig Jablonec ennél azért többet érdemel.
A Liberec-régióban található 45 ezer lakosú városka ugyan műemlékekben nem olyan gazdag, mint megannyi csehországi kisváros, de turistaként bejárva egy kedves, élhető helynek érezzük, ráadásul csodálatos természeti környezetben. A város egy legenda szerint onnan kapta nevét, hogy egy fogadó körül épült ki, amelynek kertjében hatalmas almafák voltak (Jabloň-almafa). A másik (valószínűbb) magyarázat az, hogy a latin „gabulum” olyan helyet jelölt, amelynél vámot szedtek. Ebből alakult ki a csehesített Jablonec, amit az is alátámaszt, hogy sok hasonló nevű cseh település található a határ mentén, olyan helyeken, ahol kereskedelmi utak voltak.
A hányatott sorsú településről 1356-ban tesznek először említést hivatalos iratok, ekkor fejezték be a Szent Anna templom építését. A huszita háborúk megkímélték, ám Pogyebrádi György seregei nem kímélték, és 1469-ben teljesen felégették. Egészen 1548-ig pusztaság volt helyén. Csupán a XVI. század második felében kezdtek letelepedni a környéken, elsősorban az üveggyártás miatt. A XVII. században a drágakő-csiszolás és a bizsutéria egyik fellegvárává vált. Ekkor jött a 30 éves háború (1643-tól), melynek során a már-már magához tért várost újra felégették, ezúttal a környező falvakkal együtt.
Az újjáépítés ezúttal gyorsabb volt, és fokozatos fejlődést követően I. Ferenc József császár 1866-ban városi rangra emelte a települést, ám különféle közjogi huzavonák miatt erre valójában csak 1906-ban került sor (ekkor lett a város teljes neve Jablonec nad Nisou, azaz Jablonec a Nisa folyó felett). Ezzel a késedelemmel is magyarázható, hogy a város építészeti képét elsősorban a szecesszió és az azt követő irányzatok határozzák meg. Ennek az irányzatnak kétségkívül kiemelkedő alkotása a Szent Kereszt templom. Említést érdemel még a neoreneszánsz Posta-épület, a neogótikus evangélikus templom, valamint a Városi Színház szecessziós belső tere.
A két háború között épült a másik két emblémája, a funkcionalista Új Városháza és a katolikus Jézus Szíve templom.
A II. világháborút követően a német lakosság kitelepítése, valamint a szocialista panel-őrület miatt számos ház romba dőlt vagy lerombolták, így tűnt el teljesen a csodálatos, festői külváros.
A város az üveggyártásnak és az üveggyöngyöknek köszönheti hírnevét a világban. 1880 óta Iparművészeti Főiskola működik itt, ugyancsak ezekre alapozva oktatását.
És akkor jöjjön a megfejtés: 1865-ben Jablonec mellett született az a Daniel Swarovski, aki szabadalmaztatta a Jablonecben kidolgozott, egyedi kristály-őrlési technológiát! A máig világhírű Swarovski-gyár tehát cseh hagyományokon nyugszik, és megalapítójának szülővárosa Szombathely testvérvárosa. Hát, ennyi a közünk Swarovskihoz. A második, befejező részben róla és a jabloneci üveggyöngy-készítésről szólunk majd részletesebben.
