Nemcsak Magyarország, de egész Európa oktatását át kell gondolni

Mutatunk néhány javaslatot és kíváncsian várjuk az olvasókét is.

Az utóbbi hónapokban Magyarországon egymást érték a tanárok tüntetései. A felszínen leginkább az az üzenet ment át, hogy a pedagógusok több pénzt akarnak (ami részben igaz) vagy hogy a politikai mozgatja a szálakat (aminek kevés a valóságalapja).

Ugyanakkor aki csak kicsit is ismeri a magyar közoktatás belső viszonyait, az tudja, hogy abban dolgozóknak (és tanulóknak) nem ezek a legnagyobb aggályai, hanem az oktatás tartalma és formái, amelyek egész egyszerűen beleragadtak a 20 századba.

És ne gondoljuk azt, hogy ez csak nálunk van így.

Habár vannak olyan országok, ahol radikálisan újragondolták az iskolák és az oktatás szerepét, de az utóbbi években több olyan európai pedagógussal is beszéltem, akik szintén elavult tudásról, tankönyvekről beszéltek, miközben az iskolapadba egy olyan generáció ül, aki már sokkal előbb tanulta meg a TikTokot használni, mint bármilyen szöveget olvasni.

Miközben Magyarországon a legutóbbi alaptanterv módosítása kapcsán azon ment a közéleti vita, hogy Kertész Imre vagy Wass Albert legyen az irodalomkönyvben, addig a legfiatalabb generáció annyira hozzá van nőve a mobiljához, hogy már az egérhasználattal is gondjai vannak.

Szóval egészen biztos, hogy az EU-nak kezdenie kell valamit az oktatással európai szinten is, egyrészt a fentebb említett kihívások miatt, másrészt talán az sem ártana, ha végre egységnek kezelnék a 27 tagállam oktatási rendszerét. Annál is inkább, mert például egységet képvisel a két nagy vetélytárs, az USA és Kína.

Többek között a „Tanulás Európában” is az egyik témája a most zajló Európa jövője konferenciának, ahol is elsősorban az egész EU-t érintő ötletekre kíváncsiak és ezeket vitatják meg

Az egyik vitacsoport például az alábbi ajánlásokat fogadta el:

Az alaptantárgyak egységesítéséről:

„Javasoljuk, hogy a tagállamok állapodjanak meg, és fogadjanak el egy, az általános iskolában kezdődően tanított alaptantárgyakra vonatkozó, igazolt minimális oktatási szintet. Ennek célja, hogy minden polgár egyenlő mértékben hozzáférjen a standard színvonalú oktatáshoz a méltányosság és egyenlőség biztosítása mellett.”

A diákcsereprogramok fontosságáról:

„Javasoljuk, hogy az EU kezelje prioritásként a csereprogramok mindenki számára való hozzáférhetőségét (korcsoportok, tagállamok, oktatási szintek és különböző anyagi lehetőségekkel rendelkező személyek), és tegye lehetővé az ágazatok, országok, oktatási intézmények, városok és vállalatok közötti csereprogramokat vagy szakmai gyakorlatokat. Az EU-nak felelősséget kell vállalnia az EU-n belüli kulturális és társadalmi cserekapcsolatoknkezdeményezéséért, közvetítéséért és finanszírozásáért, mind fizikai, mind digitális téren. Az EU-nak aktívan támogatnia kell ezeket a kezdeményezéseket, és olyan embereket kell megcéloznia, akik még nem ismerik a kulturális és társadalmi csereprogramokat. Az Európa jövőjéről szóló, véletlenszerűen kiválasztott emberek közreműködésével folytatott konferencia az európai csereprogram tökéletes példája. Többet akarunk ebből – egyúttal a kisebb léptékű kezdeményezésekhez, valamint a sporton, zenén, (szociális) gyakornoki programokon stb. belüli csereprogramokhoz is ragaszkodunk.”

Hogy tisztán lássunk az éghajlatváltozások ügyében:

„Javasoljuk, hogy az EU hozzon létre egy olyan platformot, amelyen keresztül az éghajlatváltozással, a fenntarthatósággal és a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos tananyagok oktatási célokra elérhetővé tehetők. Ezeknek az információknak tényeken kell alapulniuk, szakértők általi ellenőrzést igényelnek, és az egyes tagállamokra kell szabni őket. Már az iskolában el kell kezdeni a küzdelmet az álhírek ellen. Javasoljuk, hogy az EU az európai iskolákban népszerűsítse az álhírekkel, a dezinformációval és az online biztonsággal kapcsolatos oktatást. Az egész EU-ból származó bevált gyakorlatok példáira kell támaszkodni. Az EU-nak olyan szervezetet kell létrehoznia, amely kifejezetten támogatja ezt a tevékenységet, és ajánlásokat fogalmaz meg az oktatási rendszerek számára. Emellett elő kell mozdítania az iskolarendszeren kívüli oktatást, valamint az innovatív és kreatív tanítási technikákat (pl. részvételen alapuló játékok).”

Már az iskolában el kell kezdeni a küzdelmet az álhírek ellen:

„Javasoljuk, hogy az EU az európai iskolákban népszerűsítse az álhírekkel, a dezinformációval és az online biztonsággal kapcsolatos oktatást. Az egész EU-ból származó bevált gyakorlatok példáira kell támaszkodni. Az EU-nak olyan szervezetet kell létrehoznia, amely kifejezetten támogatja ezt a tevékenységet, és ajánlásokat fogalmaz meg az oktatási rendszerek számára. Emellett elő kell mozdítania az iskolarendszeren kívüli oktatást, valamint az innovatív és kreatív tanítási technikákat (pl. részvételen alapuló játékok).”

Önálló és kritikus gondolkodás

„Javasoljuk, hogy az Európai Unió minden tagállamban mozdítsa elő a polgárok oktatását, hogy javítsa a kritikus gondolkodást, a szkepticizmust és a tényellenőrzést, megtanítva őket arra, hogy önállóan értékeljék az adott információk megbízhatóságát. Ezt az alapfokú oktatásban speciális osztályokban kell megvalósítani, és más nyilvános helyeken is kínálni kell minden olyan korú polgár számára, akik szívesen kovácsolnának előnyt a képzésből. Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok a célzott finanszírozást a rendeltetési célokra használják fel.”

Ön szerint jó ötlet-e, hogy az európai általános iskolákban egységesítsék az alaptantárgyak minimumait?

A többi ötletet is várjuk a cikk alatti hozzászólásokban. Ezeket eljuttatjuk a konferencia szervezőinek.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Európai Parlament A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Európa jövője