Nem tudunk idegen nyelveken, és ez baj

De nem vagyunk egyedül a problémával. Az európai polgárok pedig - jó szokásukhoz híven - javasolnak.

Régi szöveg, hogy a magyarok nem igazán beszélnek idegen nyelve(ke)n. Legutóbb 2016-ban jöttek ki Eurostat-adatok az európai országok polgárainak idegennyelv-ismereteiről. Az akkori kutatásban 25-64 év közötti felnőttek alkották a mintát, az eredmények pedig igazolták a mantrát, Magyarország hátulról a harmadik lett.

A 2016-os Eurostat-kutatás országok szerinti összesítője. Magyarország kellemetlen helyen.
Eurostat

Az utolsó helyen az Egyesült Királyság szerepelt, a régiónkból Románia végzett csak mögöttünk. Keleti szomszédunkban 36 százalék volt azok aránya, akik értenek valamilyen idegen nyelven. Őket követték a magyarok 42 százalékkal. A bolgárok a kutatás szerint már előttünk álltak a maguk 50 százalékával. Az EU-átlag 65 százalékra jött ki, a legjobb eredmény pedig a svédeké lett: száz emberből pusztán négyen mondták, hogy csak az anyanyelvüket képesek használni.

A 2013-as, ugyanilyen adatsorban Magyarországnak még csak 37 százaléka volt, három év alatt lezajlott tehát egy szabad szemmel is jól látható javulás, de ez a növekedés egyáltalán nem vehető adottnak.

Mi a helyzet a fiatalokkal?

Az Eurobarometer 2018-ban a 15-30 év közöttiekre volt kíváncsi. A kutatásban a számunkra releváns kérdés így hangzott: „Hány nyelven tud olvasni és írni, beleértve az anyanyelvét is?” Nyolcezer uniós polgár válaszai alapján az adatokból kiolvasható, hogy ebben a korcsoportban sokkal fényesebbek a statisztikáink, ugyanis Magyarországon a felmérés szerint a fiatalok 29 százaléka csak az anyanyelvén ért, 71 pedig százalék minimum egy idegen nyelvet ismer.

15-30 év közötti EU-s állampolgárok idegen nyelvi tudása országok szerint.
Eurobarometer

Az önmagában ízlés szerint akár szépnek is értelmezhető eredmény láttán azért hiba volna túlságosan elbíznunk magunkat. EU-s összevetésben ugyanis ezek a számok renyhébben festenek az még a korábbi eurostatos statisztikáknál is. De legalább az olcsó alkohol reményében iderepülő turistáknak nem szükséges különösebben aggódniuk, mert 10-ből 7 fiatal kinézetű figura így is útba tudja igazítani őket egy kellemes szombat éjszakán a bulinegyedben.

Félve súgom, hogy Románia és Bulgária itt már bőven előz minket és a 80 százalékos EU-átlagot is. Magyarország utolsó előtti. A listát vezető Dániában a megkérdezett fiatalok 99 százaléka legalább egy, 11 százalékuk háromnál is több (!) nyelven ért.

A jövő generációja nem ájul el a nyelvtanulástól

Az adatok legfurcsábbika viszont még csak most jön. A fiatalok tanulási hajlandóságával kapcsolatos szám tekintetében a „megszokott” sereghajtók, Bulgária és Románia az élbolyba lőttek ki 84 és 87 százalékkal, ugyanakkor mi tök utolsók vagyunk: a magyar válaszadók 61 százaléka mondta azt, hogy szeretne megtanulni (még) egy nyelvet.

Nyelvtanulási hajlandóság a 15-30 év közti EU-s állampolgárok között, országok szerint.
Eurobarometer

Hogy ez miért van így, arra csak részben, de talán annyira sem válasz, hogy a felmérés alapján a fiataljaink jelentősebb része már úgyis ismer egy idegen nyelvet. Ám ezen felül elsőre nehéz okokat találni, főleg azért, mert egy 2019-es Eurostat-adat szerint Magyarországon a középiskolákban már a második nyelv oktatása is egészen elterjedt, pláne, ha a 2014-es szinthez hasonlítjuk. Ebben látványos növekedést produkáltak a magyar iskolák, de ez EU-s statisztikai hivatal az oktatás minőségét nem vizsgálta, persze nem is feladata, hiszen arra ott vannak a nemzetállami szervek.

Második idegen nyelvet tanuló középiskolások aránya. Nálunk a legnagyob növekedés az EU-ban.
Eurostat

Nem hatékony a magyar nyelvoktatás

Hiába volna igény rá, ilyen, a közoktatásban zajló nyelvtanítás hatékonyságát vizsgáló kutatást az elmúlt években mindössze egyszer, 2018-ban finanszírozott a magyar állam, ebben a tanulók motivációhiányára például összefoglalójukban kitérnek a kutatók. Létező jelenségként írják le, de nem tartják óriási, valóban fenyegető problémának, ellentétben az „idegen nyelvi szorongással”, amely a több mint nyolcezer hetedikes és tizedikes által kitöltött kérdőív szerint minden ötödik diákot érint, és a tanulmányok előrehaladtával jellemzően nem csökken.

A hatékonyság kudarcát az idegen nyelvi szorongás mellett jelzi a kutatás szerint, hogy a magántanárnál nyelvet tanuló diákok jelentős része azt a nyelvet tanulja külön, amit az iskolában is. Márpedig messze nem minden család engedheti meg magának, hogy a gyermekként plusz pénzért taníttassa, így a nem megfelelő közoktatási hatékonyság komoly egyenlőtlenségekhez vezethet, és vezet is. „A nyelvtanítás az iskola dolga, ezt a közvélemény elvárja” – fogalmaznak a szerzők.

Mit mondanak az európai polgártársak?

A nyelvtanulás kulcsfontosságú kérdés az Európa jövőjéről szóló konferencián is, ahol egyes vitacsoportokban már születtek ajánlások arról, hogyan fejlődhetne és válhatna egy közös nyelv használata révén könnyebbé a párbeszéd az európai közösség számára.

A középiskolások körében oktatott nyelvek az EU-ban. Angolul majdnem mindenki tanul.
Eurostat

Európában eleve az angol a leggyakrabban használt és tanult nyelv, illetve a többnyelvűség is jellemző, elég csak a Benelux-államokra gondolnunk. Persze az alábbi javaslatok természetesen nem képesek megoldani minden tagállam minden rendszerszintű problémáját, erre nem is vállalkoznak, de vitaindítónak éppenséggel megfelelnek. Ennek szellemében javasolja a konferencia 1. számú polgári vitacsoportja a következőket a „Tanulás Európában” témában:

„Javasoljuk, hogy az európai polgárok hatékony kommunikációra való képességének megkönnyítése és erősítése érdekében az angol nyelvet az összes uniós tagállamban tanúsított szabvány szerint alaptantárgyként tanítsák.”

„Javasoljuk a többnyelvűség fiatal kortól – például már az óvodában – kezdődő népszerűsítését. Az általános iskolától kezdve kötelezővé kell tenni, hogy a gyermekek a sajátjuktól eltérő második aktív uniós nyelven érjék el a C1 szintet.”

A Nyugat pedig arra is kíváncsi, hogy olvasóink vajon felülmúlják-e a statisztikákat itt az osztrák határ mellett. Mondja el, Ön hány nyelven tud!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Európai Parlament A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Európa jövője