Nem tudunk idegen nyelveken, és ez baj

De nem vagyunk egyedül a problémával. Az európai polgárok pedig - jó szokásukhoz híven - javasolnak.

Régi szöveg, hogy a magyarok nem igazán beszélnek idegen nyelve(ke)n. Legutóbb 2016-ban jöttek ki Eurostat-adatok az európai országok polgárainak idegennyelv-ismereteiről. Az akkori kutatásban 25-64 év közötti felnőttek alkották a mintát, az eredmények pedig igazolták a mantrát, Magyarország hátulról a harmadik lett.

A 2016-os Eurostat-kutatás országok szerinti összesítője. Magyarország kellemetlen helyen.
Eurostat
Mondd el nekünk, milyen Nyugatot szeretnél!
Kitöltöm a kérdőívet

Az utolsó helyen az Egyesült Királyság szerepelt, a régiónkból Románia végzett csak mögöttünk. Keleti szomszédunkban 36 százalék volt azok aránya, akik értenek valamilyen idegen nyelven. Őket követték a magyarok 42 százalékkal. A bolgárok a kutatás szerint már előttünk álltak a maguk 50 százalékával. Az EU-átlag 65 százalékra jött ki, a legjobb eredmény pedig a svédeké lett: száz emberből pusztán négyen mondták, hogy csak az anyanyelvüket képesek használni.

A 2013-as, ugyanilyen adatsorban Magyarországnak még csak 37 százaléka volt, három év alatt lezajlott tehát egy szabad szemmel is jól látható javulás, de ez a növekedés egyáltalán nem vehető adottnak.

Mi a helyzet a fiatalokkal?

Az Eurobarometer 2018-ban a 15-30 év közöttiekre volt kíváncsi. A kutatásban a számunkra releváns kérdés így hangzott: „Hány nyelven tud olvasni és írni, beleértve az anyanyelvét is?” Nyolcezer uniós polgár válaszai alapján az adatokból kiolvasható, hogy ebben a korcsoportban sokkal fényesebbek a statisztikáink, ugyanis Magyarországon a felmérés szerint a fiatalok 29 százaléka csak az anyanyelvén ért, 71 pedig százalék minimum egy idegen nyelvet ismer.

15-30 év közötti EU-s állampolgárok idegen nyelvi tudása országok szerint.
Eurobarometer

Az önmagában ízlés szerint akár szépnek is értelmezhető eredmény láttán azért hiba volna túlságosan elbíznunk magunkat. EU-s összevetésben ugyanis ezek a számok renyhébben festenek az még a korábbi eurostatos statisztikáknál is. De legalább az olcsó alkohol reményében iderepülő turistáknak nem szükséges különösebben aggódniuk, mert 10-ből 7 fiatal kinézetű figura így is útba tudja igazítani őket egy kellemes szombat éjszakán a bulinegyedben.

Félve súgom, hogy Románia és Bulgária itt már bőven előz minket és a 80 százalékos EU-átlagot is. Magyarország utolsó előtti. A listát vezető Dániában a megkérdezett fiatalok 99 százaléka legalább egy, 11 százalékuk háromnál is több (!) nyelven ért.

A jövő generációja nem ájul el a nyelvtanulástól

Az adatok legfurcsábbika viszont még csak most jön. A fiatalok tanulási hajlandóságával kapcsolatos szám tekintetében a „megszokott” sereghajtók, Bulgária és Románia az élbolyba lőttek ki 84 és 87 százalékkal, ugyanakkor mi tök utolsók vagyunk: a magyar válaszadók 61 százaléka mondta azt, hogy szeretne megtanulni (még) egy nyelvet.

Nyelvtanulási hajlandóság a 15-30 év közti EU-s állampolgárok között, országok szerint.
Eurobarometer

Hogy ez miért van így, arra csak részben, de talán annyira sem válasz, hogy a felmérés alapján a fiataljaink jelentősebb része már úgyis ismer egy idegen nyelvet. Ám ezen felül elsőre nehéz okokat találni, főleg azért, mert egy 2019-es Eurostat-adat szerint Magyarországon a középiskolákban már a második nyelv oktatása is egészen elterjedt, pláne, ha a 2014-es szinthez hasonlítjuk. Ebben látványos növekedést produkáltak a magyar iskolák, de ez EU-s statisztikai hivatal az oktatás minőségét nem vizsgálta, persze nem is feladata, hiszen arra ott vannak a nemzetállami szervek.

Második idegen nyelvet tanuló középiskolások aránya. Nálunk a legnagyob növekedés az EU-ban.
Eurostat

Nem hatékony a magyar nyelvoktatás

Hiába volna igény rá, ilyen, a közoktatásban zajló nyelvtanítás hatékonyságát vizsgáló kutatást az elmúlt években mindössze egyszer, 2018-ban finanszírozott a magyar állam, ebben a tanulók motivációhiányára például összefoglalójukban kitérnek a kutatók. Létező jelenségként írják le, de nem tartják óriási, valóban fenyegető problémának, ellentétben az „idegen nyelvi szorongással”, amely a több mint nyolcezer hetedikes és tizedikes által kitöltött kérdőív szerint minden ötödik diákot érint, és a tanulmányok előrehaladtával jellemzően nem csökken.

A hatékonyság kudarcát az idegen nyelvi szorongás mellett jelzi a kutatás szerint, hogy a magántanárnál nyelvet tanuló diákok jelentős része azt a nyelvet tanulja külön, amit az iskolában is. Márpedig messze nem minden család engedheti meg magának, hogy a gyermekként plusz pénzért taníttassa, így a nem megfelelő közoktatási hatékonyság komoly egyenlőtlenségekhez vezethet, és vezet is. „A nyelvtanítás az iskola dolga, ezt a közvélemény elvárja” – fogalmaznak a szerzők.

Mit mondanak az európai polgártársak?

A nyelvtanulás kulcsfontosságú kérdés az Európa jövőjéről szóló konferencián is, ahol egyes vitacsoportokban már születtek ajánlások arról, hogyan fejlődhetne és válhatna egy közös nyelv használata révén könnyebbé a párbeszéd az európai közösség számára.

A középiskolások körében oktatott nyelvek az EU-ban. Angolul majdnem mindenki tanul.
Eurostat

Európában eleve az angol a leggyakrabban használt és tanult nyelv, illetve a többnyelvűség is jellemző, elég csak a Benelux-államokra gondolnunk. Persze az alábbi javaslatok természetesen nem képesek megoldani minden tagállam minden rendszerszintű problémáját, erre nem is vállalkoznak, de vitaindítónak éppenséggel megfelelnek. Ennek szellemében javasolja a konferencia 1. számú polgári vitacsoportja a következőket a „Tanulás Európában” témában:

„Javasoljuk, hogy az európai polgárok hatékony kommunikációra való képességének megkönnyítése és erősítése érdekében az angol nyelvet az összes uniós tagállamban tanúsított szabvány szerint alaptantárgyként tanítsák.”

„Javasoljuk a többnyelvűség fiatal kortól – például már az óvodában – kezdődő népszerűsítését. Az általános iskolától kezdve kötelezővé kell tenni, hogy a gyermekek a sajátjuktól eltérő második aktív uniós nyelven érjék el a C1 szintet.”

A Nyugat pedig arra is kíváncsi, hogy olvasóink vajon felülmúlják-e a statisztikákat itt az osztrák határ mellett. Mondja el, Ön hány nyelven tud!

Európai Parlament A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Európa jövője