2015-ben óriási menekültválsággal találta szembe magát az Európai Unió. Azonnal kulcskérdéssé vált a határvédelem, ennek folyamatába kapcsolódott be a krízist közvetlenül, a saját határaikon kezelni igyekvő tagállamok megsegítésére a 2004-ben létrehozott, azóta pedig a kihívások gyarapodása miatt újabb és újabb jogosítványokkal felruházott Frontex.
A varsói székhelyű Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget azonban számos kritika éri, bizonyos értelemben ez a legvitatottabb EU-s ügynökség. Elsősorban a hatékonyságát „divat” megkérdőjelezni – így tett tavaly az Európai Számvevőszék –, de a közelmúltban már emberi jogi visszaélések is felmerültek a háza táján. Ha pedig ez nem volna elég, átláthatósági aggályok, sőt lehetséges vesztegetési ügyek is tarkítják a Frontex történetét.
Utóbbiakba keveredett bele Fabrice Leggeri, a Frontex ügyvezető igazgatója, amikor kiderült: az olcsóbb lehetőségek ellenére 8500 euróért egy magángépen repült Brüsszelbe egy megbeszélésre.
Ezen kívül sok száz, a Földközi-tengeren rekedt menekült halálával is összefüggésbe hozták az ügynökséget, mikor a legfrissebb információk szerint a Frontex kötelékében szolgálatot teljesítő határőrök szemet hunytak többek között a görög hatóságok embertelen bánásmódja felett a mediterrán ország partjainál zajló visszatoloncolásoknál, de állítólag sok esetben maguk a visszatoloncolások is jogellenesek voltak.
A nemzetközi sajtó „pushback”-nek nevezi a menekültek mindenfajta ellenőrzés nélküli, sok esetben csoportos visszakényszerítését az EU-s határon túlra, amely gyakorlat szembe megy az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Érdekes adalék, hogy az ügynökség pont azért vonult ki 
Kivonulnak az EU-s határőrök Magyarországról 2021. January 28. 10:28 Magyarországról 2021 elején, mert szerintük a magyar hatóságok hasonló eljárással, jogellenesen toloncoltak vissza menekülteket Szerbiába, amihez nem kívántak asszisztálni. A múlt hónapban pedig arról döntött Határőröket küld az EU a keleti tagállamokba 2022. March 14. 15:08 a Frontex, hogy Magyarországot leszámítva az orosz-ukrán háború miatti menekülthullámok kezelését segítendő minden Ukrajnával határos EU-tagállamba kontingenseket fog küldeni.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) márciusban fejezte be egy éven át folytatott vizsgálatát, melyben a Frontexszel összefüggésbe hozható visszaéléseket igyekeztek felderíteni. Az eredmények egyelőre nem nyilvánosak, viszont a botrányt robbantó német lap, a Spiegel görögországi ügyekkel foglalkozó újságírója szerint valószínű, hogy a beszámoló „kényes” tartalmú, mert eddig kizárólag a Frontex vezetősége és egyes EP-képviselők láthatták – zárt ajtók mögött.
A Frontexet övező vitás kérdéseket az Európa jövőjéről szóló konferencián is érzékelik: az egyik vitacsoportban született egy javaslat, amely szerint ugyan szükséges, hogy az „ Európai Unió terjessze ki jogszabályait, hogy több hatáskörrel és nagyobb függetlenséggel ruházza fel a Frontexet”, mert így látják csak lehetőségét, hogy „ minden tagállamban be tudjanak avatkozni, és így biztosítsák az EU valamennyi külső határának védelmét”, ám hozzáteszik: „ Ugyanakkor az EU-nak meg kell szerveznie a Frontex szervezetére vonatkozó folyamatellenőrzéseket, mivel a visszaélések elkerülése érdekében teljes átláthatóságot kell teremteni a Frontex működésében.”
Nem véletlenül érzékenyek a polgárok (és a döntéshozók) a Frontex ügyeire: morális aggályokon túl lényeges szempont, hogy igen sokba kerül a fenntartása az európai adófizetőknek. Az EU-s ügynökségek közül ez bír a legnagyobb költségvetéssel, a juttatások növekedése pedig látványos: míg 2015-ben még „csak” 143 millió euróból dolgoztak, 2022-re a tervezett büdzsé már 757 millió euróról szól, és 2027-ig tervben van a bevethető személyi állomány 10000 fősre duzzasztása, ezzel együtt a forráskeret évi átlagának 900 millió euróra növelése is.
Egy ilyen gyorsan gyarapodó intézmény esetében központi kérdés, hogy a a pénzmennyiség gyarapodásával párhuzamosan hangsúly kerüljön a költések ellenőrizhetőségét, az átláthatóságot, az emberi jogok figyelembevételét és a hatékonyságot garantáló mechanizmusok kiépítésére. Ám ezek egyes vélemények szerint vagy nem léteznek vagy nincsenek megfelelő állapotban.
Az Európai Számvevőszék korábban hivatkozott kritikája mellett a másik ilyen vélemény éppen az Európai Parlamenté: a testület a Frontex már említett 2022-es költségvetéséből idén év elején befagyasztott 90 millió eurót. A képviselők egyetértettek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság javaslatával, hogy az összeg kifizetését addig ne teljesítsék, amíg a Frontex nem garantálja működésének átláthatóságát és az emberi jogok betartatását.
A költségvetés és a határőrök számának növekedése persze önmagában nem kellene, hogy problémát jelentsen, éppen ellenkezőleg. És bár vannak szélsőséges elképzelések, amelyek egyenesen a Frontex megszüntetését látják megoldásként, ez nem általános. Az EU irányvonala sem ez, természetesen meg akarják tartani a közös határvédelem koncepcióját – a hibák kijavítása mellett.
Más kérdés, hogy ezt a folyamatot mihamarabb végig kellene zongorázni, mert amíg 8500 eurós luxusrepülős útról és 94000 eurós díszvacsoráról érkeznek hírek, könnyen támadhat az a benyomása az állampolgároknak, hogy a kérdés fontossága ellenére a határvédelem nem egy komoly és felelősségteljes szervezetre, hanem egy drágán fenntartott inkompetens gittegyletre van bízva, ami ha zavargásokhoz nem is, de az EU-val szembeni bizalmatlanságra hívó hangok népszerűsödéséhez elég lehet.
