Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Az igazságérzetem okán kell, hogy írjak egy megrázó baleset ügyében, amely egy jó barátommal történt meg, de másokkal is megtörténhet.
2010. május 3-án egy jó barátom szenvedett közúti balesetet Kőszeg és Horvátzsidány között a 8627. számú országos közút erdős részén lévő szakaszán. Ott és abban a kanyarban, ahol korábban már sok honfitársunk is hasonló útpálya elhagyásos balesetet szenvedett vagy halt meg egy csúszós felületű útkanyarulat miatt.
Az alábbiakban leírnám mi is okozta a balesetet igazából, mert egy biztos nem a vezető hibája, sokkal inkább pár meggondolatlan ember pénzhajhász viselkedése.
Én szakmám szerint építőmérnök vagyok és már sok utat építettem szerte a megyében, de ami az utóbbi 5-6 évben megy útépítés címén ebben a megyében az már a barátom esetén felháborodva nekem is sok volt.
Az ominózus útkanyarulat egy korábbi 4-5 évvel ezelőtti útpálya rendbetétel során lett egy bizonyos antigorit zúzottkő alapanyagú bitumenes kötőanyagú kopóréteggel ellátva, amit a nyugat-dunántúli régióban 2005 és 2007 között használt előszeretettel a közútkezelő, amíg egy Sopron és Ágfalva közötti útszakasz felújítása során az útburkolat balesetveszélyessége okán be nem tiltotta a további alkalmazását. Ez esetben új kopóréteget kapott a Sopron melletti útszakasz. Sajnos viszont, hogy ez a már korábban ezzel az anyaggal történt útjavításoknál nem történt meg, ezért is találkozhatunk az országos közutakon, főként Szombathely környékén zöldes színezetű útburkolat foltokkal. Igen, azok mind súlyos baleseti források, igaz felülettől függően, hisz a megcsúszott autós a folt melletti bazalt alapanyagú aszfalton tud fékezni, ha van ilyen. A barátom esetében a teljes útszélességben a fenti említett antigoritos útburkolat volt, tehát esélye sem volt a fékezésre, úgy csapódott be az erdőbe mintha nem is fékezett volna.
A következőkbe leírom mi is az az antigorit.
Az antigorit egy nagy nyomáson vulkáni aktivitás következtében nagy
hőmérsékleten kikristályosodott palakő (szilikát közet), amit a szakma
szerpentin néven ismer, mint zúzottkő ágyazati anyag. Ezt az anyag mind a
Vas-hegy bányáiban, mint a Kőszegi-hegység bányáiban nagy mennyiségben
bányászható, de sajnos ma már csak Ausztriában.
Három fajta követ különböztethetünk meg kőbányák szerint:
1. - A felsőcsatári kő, amely egy vöröses színű nagy vastartalmú antigorit (Mg,Fe)3Si2O5(OH)4, ami a vas tartalom miatt rozsdásodik, ezért részben alkalmas burkolókőnek, de kiváló ágyazati kő. Bár kivétel van, hiszen a középkorban még boros kupát is készítettek belőle.
2. - A badersdorf-i (magyarul: Pöszöny) kőbánya köve, amely zöldes színű kis mértékben mésztartalmú antigorit és ez miatt fokozottan mállásra hajlamos, ezért burkolókőnek rossz, de kiváló ágyazati kő. Útburkolatként nevesség hatására balesetveszélyes!!!
3. - A bernstein-i (magyarul: Borostyánkő) kőbánya köve, amely pedig kékes színű nagy szilikát tartalmú antigorit Mg3Si2O5(OH)4, ezért ellenállóbb, így mérsékelten jó burkolókő, de kiváló ágyazati kő. Ez a híres cáki kő, ha valaki nem ismerné más néven.
Sajnos ebben az esetben a badersdorf-i kőbánya kövéből készítették az útburkolati antigoritos felületi bevonatot, mivel ez a legolcsóbb a piacon és a bazalt, mint alapanyagnál jelentősen olcsóbb, tehát az ezt alkalmazó cégek, ha be tudják építeni, jelentős haszonra tehetek és tehetnek szert. Megemlíteném, hogy Ausztriában az antigorit tartalmú útburkolatot csak útalapnak szabad használni, mivel a jó sógorok tudják, hogy közvetlen időjárásnak kitett helyen mállásra hajlamos, így az abból készült útburkolat balesetveszélyes. Alkalmazni csak útalap kötőrétegként lehet kis terhelésű utak (mezei utak, hegyi utak, kerékpárutak) esetén, tehát nem felső kopórétegként. Viszont, ha nem készítünk belőle aszfaltburkolatot csak a kő magában a cementálódási képessége miatt köves hegyi utak egyik legkiválóbb építőanyaga.
A badersdorf-i antigorit jellemzője, hogy a nedvesen mély zöldes színű, majd megszáradva visszaszürkül. A mállása a kő viszonylag nagy szilárdsága miatt intenzív sózás esetén, valamint savas esőnek, illetve nagy felületi súrlódásnak kitett helyeken jelentkezik. Már pedig a közutak ilyenek. Mállása során finom fehér vagy világosszürke por alakul ki a felületén, ami hosszabb száraz időszak után feldúsul a felületén, és egy kis nedvesség hatására cementálódik és hártyát hoz létre a felületén. Ám a száradásával egyidőben a felület újra jó tapadású burkolatként viselkedik. Tartósan esős időben a jelenség nem jelentkezik, mivel a mállás porát folyamatosan lemossa az eső. Sajnos ennek okán nehezen bizonyítható, hogy az ilyen útfelület hibás lenne. Erre csak a sok hasonló baleset figyelmeztet.
Ám még megemlíteném, hogy a megyében nem csak kis felületi útjavítások készültek antigorit kötőanyagú aszfaltburkolattal, hanem például a két éve felújított 87. számú főút Táplánszentkereszt, Vasszécsény és Gencsapáti melletti útszakaszai is a kivitelező nyerészkedése okán egy 50-50 %-os antigorittal kevert bazalt kötőanyagú aszfaltburkolattal készültek, ezért sajnos az említett útszakaszokon is csak idő kérdése, hogy a burkolat kopása okán a kifényesedett részeken ne korcsolyapálya alakuljon ki. Ezekben az esetekben az útburkolat biztonságosabbá tétele, illetve annak garancián túli probléma mentessége okán lett a bazalt és az antigorit keverten alkalmazva. Erre bizonyíték a szintén zöldes színű útburkolat.
Kérném a fentiekben leírtakat a nyilvánosság elé tárni, hogy a lakosság is ébredjen fel és az útépítő szakma is értse meg végre nem lehet mindent elsunnyogni, és végre taszítsa ki magából a szakma a nem hozzáértő és hazárdjátékos "utas szakember"-eket.
Előzetesen is köszönöm támogató segítségét.Tisztelettel:
Egy aggódó mérnök ember
