E hét elején ismét Strasbourg felé vettük az irányt, hogy közvetlenül az Európa Parlamentből tájékozódjunk a legfrissebb politikai eseményekről. Annak ellenére, hogy a Konferencia Európa Jövőjéről nevezetű uniós projekt hétvégi panelje a járványügyi okokból elmaradt, az elmúlt napok így is rendkívül tartalmasan teltek.
Részt vettünk több sajtóbeszélgetésen, interjút készítettünk két magyar európai parlamenti képviselővel, továbbá ott voltunk a Szaharov-díj sajtószemináriumán, majd az átadó ceremónián is.
Azt tudni kell, hogy a Konferencia Európa Jövőjéről nevezetű uniós program több helyszínen zajlik a kontinensen, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosak az eszmecserék a digitális platformon. Most azonban azt a helyszínt jártuk körbe, ahol a civilek és politikusok együtt hozzák meg az igazán nagy döntéseket Európa jövőjéről.
Az Európai Parlament székhelye, a francia-német határon elterülő Strasbourgban van. Ebben a hangulatos francia és német kultúrával vegyített elzászi városban (is) ülésezik az Európai Parlament.
A Parlament az Európai Unió három legfőbb szervének az egyike az Európai Tanács és az Európai Bizottság mellett. Ide járnak dolgozni a magyar EP-képviselők és itt gyűlnek össze azok a civilek, akik a konferencián beleszólhatnak az EU jövőjébe.
Annak ellenére, hogy Brüsszelt szokták emlegetni Európa „fővárosaként”, ott "csak" az Európa Tanácsnak és az Európai Bizottságnak van a székhelye. Az európai közösség nemzeti kormányai 1992-ben úgy döntöttek, hogy szerződésben rögzítik az uniós intézmények hivatalos székhelyét.
Így lett Strasbourg a Parlament székhelye, de a bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor, tehát az a politikus, aki EP-képviselőnek adja a fejét, az kénytelen folyamatosan ingázni a két helyszín között.
Ha ez nem lenne elég, a Parlament titkárságának (azaz személyzetének) hivatalos székhelye pedig Luxembourgban van. A helyzet főleg azok számára bonyolult, akik a rengeteg munka mellett ingázni kényszerülnek az intézmények székhelyei között, így 2019-ben az Európa Parlament állásfoglalásban kérte az egyetlen székhely felé vezető lépések kidolgozását, amire, valljuk be, elég kevés esély van a közeljövőben.
Beszélgettünk erről a strasbourgi utazásunk során és kiderült: a franciák foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy Európa törvényei ebben a kis francia városban szülessenek meg a továbbiakban is.
Maga a Parlament épülete hatalmas. Egy egész napos ottlét során az ember telefonjának a lépésszámlálója egészen elképesztő számokat produkál. Amikor megérkezünk az épület bejárata elé, akkor biztonsági őrök szívélyes "Bonjour" (Jó napot kívánok) köszönéssel fogadnak minket, majd csekkolják, hogy van-e rajtunk sebészi vagy FFP 2-es maszk. Ezután megnézik a belépőkártyánkat és már mehetünk is az udvarba.
Az udvaron külön elbarikádozott folyosókon léphetnek be az ellenőrzőpontra az érkezők. Külön ajtó várja a sajtósokat, a látogatókat, a dolgozókat és egyéb vendégeket. Mielőtt elérünk az ellenőrzőpontra, még leolvassák az uniós digitális Covid-igazolványt. Ha sikerült bizonyítani a védettségünket, akkor jöhet a vetkőzés.
Ugyanúgy, mint a reptereken, minden fémet, táskát, kabátot szalagra kell tenni, majd a biztonsági szolgálat munkatársai átvilágítják. Amikor sikerül átjutni az ellenőrzésen, besétálhatunk az Agorába, amely különösen este nagyon szép, de a monumentális látvány nappal is lenyűgözi az embert.
Természetesen itt sem lehet minden ajtón bemászkálni, hiszen a mágneses sajtóigazolványt mindenhol használni kell. Amikor belép valaki az Agorába, akkor a kártyája szerinti ajtókon közlekedhet, így hát én is megkerestem a sajtóbejáratot, majd a mágneses kapukon átverekedve magam bejutottam a Parlament épületébe.
A legmozgalmasabb rész a központi tér, ahol négy emeleten közlekedhetnek az emberek. A nulladik emeleten található a sajtószoba, ahol újságírók hada dolgozik, gépelve az aktuális történéseket a számítógépükbe.
Az emeletek között lifttel lehet közlekedni. Minden emeletnek megvan a maga központi eleme, a legfontosabb maga az ülésterem, ahol a politikusok és a konferenciára delegált civilek minden egyes plenárison 450 millió európai állampolgárt képviselnek. Természetesen nem csak ülésekre használják, hanem egyéb kiemelt rendezvényekre is, ilyen volt például a most szerdán megrendezett Szaharov-díj átadó is (erről majd (később).
A plenáris üléstermébe nem lehet bemenni, kivéve akkor, amikor a Konferencia Európa Jövőjéről című rendezvény zajlik. Ha plenáris vagy egyéb gálarendezvények vannak, akkor az újságírók a sajtókarzatra vannak korlátozódva, még a fotósok is csak nagyon ritkán mehetnek le az ülésterembe képeket csinálni és akkor is csak rövid ideig.
A sajtókarzaton is szigorú az ellenőrzés, csak az újságírói kártya felmutatásával lehet belépni. Tilos a vaku használata. Azonban nem csak a plenáris terem létezik, van sok kis szoba, ahol lehet formális és informális rendezvényeket tartani. A Konferencián dolgozó civil vitacsoportok ilyen kis szobákba vonulnak be, hogy szűk körben megbeszéljék és előkészítsék a programjukat a többi vitacsoport és a plenáris számára.
A Parlament egyik legjobb része a büfé, amelyről azt gondolná az ember, hogy megfizethetetlenül drága, pedig egyáltalán nem. Egy kávét másfél-két euróért már tudunk vásárolni, és több terméket is újrahasznosítható csomagolásban adnak. Így például ha sajttortás pudingot vagy ásványvizet vesz valaki, akkor üveges csomagolásban adják, amelyet, ha visszaváltunk, a termék árából egy-két eurót visszanyerhetünk.
Egyébként a büfé és környékén nem lehet fotózni, ennek főleg az az oka, hogy nem szabad rögzíteni, azt, hogy a büfében ki-kivel tárgyal. A büfén kívül, ha valaki sajtókártyával közlekedik, akkor bármikor bárhol fotózhat, de a forgatáshoz már külön engedély kell.
Az épületen belül, egészen pontosan a plenáris terem mellett van egy sajtótér, ahol interjúkat lehet felvenni, sajtótájékoztatókat lehet tartani.(Orbán Viktor is tartott itt sajtótájékoztatót.) Általában ezen a helyen mindig nyüzsgés van az interjúztató újságírók és a politikusok miatt.
Az alsó sorban található a parlamentárium, ahová nem mindig lehet eljutni. Itt van a Parlament azon bejárata is, ahol vezető politikusokat és kiemelt vendégeket fogadnak. A főépület hosszú folyosókon húzódik végig és azokra merőlegesen befutó szobákra és üléstermekre oszlik. A középső részen indákra felfuttatott növények adják a belső díszítést, amelyek az emeleteken átívelnek a földszinttől egészen a negyedik szintig.
A Parlament középső részén az irodaházak találhatóak, amelyek jóval több emeleten terülnek el. Dobrev Klára és Járóka Lívia az EP alelnöki tisztségét betöltő magyar politikusok irodája például a tizenkettedik szinten van. Itt készítettem az egyik interjúmat is.
Rengeteg eltévedés és bejárás után sikerült megismerni az épület legizgalmasabb részeit. A következő cikkekben megmutatjuk, hogy mit gondolnak azok a magyar EP-képviselők, akik szintén részt vesznek az Európa jövőjéről szóló konferencián, továbbá azt is bemutatjuk, hogy miért fontos a Szaharov-díj és hogyan erősíti az EU jelenlétét a világban.
