Az országban egyedülálló eredmény született Szombathelyen, mind a 12 egyéni választókerületet elvitte az ellenzék. Minek köszönhetik ezt a győzelmet?
Azt gondolom, hogy ez a Nemény András vezetésével eltöltött időszak munkájának az eredménye. De az is egyedülálló az országban, hogy Szombathelyen együtt maradt a már korábban létrejött választási szövetség. Az országban több ilyen összefogás alakult meg, de nem nagyon állták ki az idő próbáját.
Míg máshol pártok alakítottak ellenzéki csoportokat, addig Szombathelyen egy ernyőszervezetbe, egy egyesület alá vitték be a jelölteket.
Így van, és ez egy jobb, praktikusabb megoldás. Azt is gondolom, hogy a társadalmi ellenőrzésnek erősebbnek, hatékonyabbnak kellene lennie a politikában, és az, hogy civil jellegű szerveződésekből is jöttek a helyi politikusok, ráerősített a társadalmi beilleszkedésük sikerére. Mert egészen egyszerűen mindvégig élő kapcsolatuk volt a város lakosságával.
De miközben az önkormányzati választást szinte verseny nélkül nyerte meg az Éljen Szombathely, a Szombathelyen leadott európai parlamenti szavazatoknál fölényesen vezetett a Fidesz. Ami azt mutatja, hogy az önkormányzati választáson nem pártszimpátia alapján szavaztak a szombathelyiek.
A helyi választásokon valóban nem. Olyan személyekre szavaztak a szombathelyiek, akik a város számára már felmutattak valamilyen teljesítményt. Az európai parlamenti választásoknál viszont egyértelműen pártokban gondolkodtak a szavazópolgárok. Az európai parlamenti választásoknál sokkal erőteljesebben működött a Fidesz propagandája és kampánystratégiája. Egyrészt a háborús kérdés kiélezésével, másrészt a Fidesz-szervezetek erőteljesebb, aktívabb működtetésével.
Az európai parlamenti választás tulajdonképpen a legreprezentatívabb közvélemény-kutatás, hiszen csak pártlistákra lehet szavazni.
Ez így van. Az EP-választások mutatták meg, hogy melyik pártok vagy pártszerű képződmények jelentenek valamilyen jövőképet a választópolgárok számára. Ma már ugyanis több, magát pártnak nevező szervezetnél sincs meg a klasszikus pártfelépítés vagy működés.
Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Fidesz még frakciót sem alakíthat a szombathelyi közgyűlésben, hiszen a frakcióalapításhoz legalább öt képviselő kell. Ez milyen hatással lehet a Fidesz helyi politizálásra? Hiszen nem kapják meg azokat a lehetőségeket, amelyek egy frakciónak járnak.
Számomra kérdéses, hogy a Mi Hazánk képviselőjét, Danka Lajost felvehetik-e a Fidesz-frakcióba, de ezt gyakorlati megoldásnak látnám. Másfelől viszont tudomásul kell venni, az Éljen Szombathely túlnyomó közgyűlési többsége teljesen egyértelművé teszi a döntéshozatalt.
A döntéshozatalban teljesen egyértelmű az ÉSZ többsége.
Ha alakít is frakciót a Fidesz, és a technikai működéshez mégis össze tudják hozni azokat a pozíciókat, amelyekre szükség van, a döntéshozatalban akkor is teljesen egyértelmű az ÉSZ többsége. Ami talán gördülékenyebbé teheti az önkormányzati munkát, ugyanakkor a Fidesz részéről most különösen szükség lenne egy roppant konstruktív építkezésre. Amibe akár az is belefér, hogy a város érdekében hozott döntésekben támogatóan lép fel.
A győzelem azonban óriási felelősséget is jelent az Éljen Szombathely képviselőinek.
Egyértelműen így van, a polgármester egyébként ki is mondta, hogy most észnél kell lenniük, hogy ne szaladjon el velük a ló. Nagyon észnél kell lenniük az együttműködéseknél is, fokozni kell a civilekkel az együtt gondolkodást, együtt cselekvést, és meg kell találni azokat a problémákat, amelyekkel a legintenzívebben tudják a város lakosságának érdekeit szolgálni.
Nem is közvetlenül a választásokhoz kapcsolódva, de jó ideje lebeg már a levegőben, hogy az önkormányzatiság a pártoktól egyre inkább a civil szféra felé tolódik el. Van esély arra, hogy az önkormányzatot pártok helyet civilek vezessék?
Törekvés mindenképpen van rá, erre céloztam, amikor az imént pártszerű képződményekről beszéltem. A pártokban már nagyon sokat csalódtak a választópolgárok. Minden pártban, nincs kivétel. Az emberek olyan politikai erők felé fordulnak, amelyekben még megtalálják a bizalmukat. Vagy azért, mert eddig nem voltak bent a politikában és nem sározódtak be, vagy azért, mert valóban alulról építkezve, a lakosságból kerülnek ki azok az egyének, akik megpróbálnak valamilyen politikai erőt felmutatni.
Erőteljesebben belelátni a politikusok tevékenységébe.
Azt gondolom, a politikai közélet igazi megtisztulása és igazi előremutató fejlődése akkor lesz, ha jelentős társadalmi ellenőrzés van mögötte. A társadalmi ellenőrzést nem az állami intézmények, nem ilyen-olyan hatóságok vagy hivatalok tudják megvalósítani, hanem a civil szerveződések.
Én bízom benne, hogy különösen a lokális közpolitika elindul abba az irányba, hogy a választópolgárok a saját, jól felfogott érdekük érvényesülése érdekében erőteljesebben akarnak belelátni a politikusok tevékenységébe.
Megtisztulást említett. Egy friss elemzés szerint az ellenzéki pártok nagy részének lassú agóniát hoz a következő két év. A most háttérbe szorult pártoknak van esélyük, hogy valamikor ismét átlépjék a parlamenti küszöböt?
Hát, nagyon erős munkára lenne ehhez szükség. Építkező munkára, olyanra, ami valóban a választópolgárok között zajlik, és nem afféle elefántcsonttoronyi elzárkózásban.
A rendszerváltás után tisztán látható volt, sokan el is mondtuk, hogy azok a pártok, amelyek nem a választópolgárok között építkeznek, azok eltűnnek a süllyesztőben, vagy legalábbis annyira meggyengülnek, hogy nem lesznek döntő tényező a politikában. Erre a legjobb példa egyébként az MSZP. Több, viszonylag új párt esetében is látható az a jelenség is, hogy a pártokat alapító személyek nem feltétlenül pártban gondolkodnak, hanem személyes politikai karrierben.
...képtelenek széles tömegeket megszólítani.
Ez is egy olyan, a kudarchoz vezető tényező, ami miatt ezek az „új pártok” még ha baloldali vagy liberális gondolkodást is próbálnának közvetíteni, nem alkalmasak erre, mert képtelenek széles tömegeket megszólítani.
Magyar Péter pártja viszont leuralja az ellenzéki térfelet, a Magyarországnak járó 21 EP-mandátumból hetet vittek el. A Fidesz mögött a második helyen végeztek, nem is maradtak le sokkal. Eközben a baloldalról a DK-MSZP-Párbeszéd lista kapott két képviselői helyet. Mutathatja-e ez az eredmény, hogy Magyarország is annyira jobbra fordul, hogy csak jobboldali pártok versengenek a hatalomért, akiket csak az különböztet meg, hogy mennyire állnak távol a politikai centrumtól?
Nekem ezzel a jobb- és baloldalisággal már elég komoly megfogalmazásbeli problémáim vannak. Ma már sem a jobboldaliság, sem a baloldaliság nem azt jelenti, amit harminc évvel ezelőtt jelentett. Azt mondanám, hogy a jelző osztogatásában egymásra mutogatnak, mindenütt Európában, attól baloldali vagy jobboldali egy párt, hogy a vele szembenállók azt mondják rá.
Vagy saját maguk helyezik el valamelyik térfélen magukat. Magyar Péter is jobboldalinak nevezi magát.
Igen, de neki sem ismerjük a programját, amiből el lehetne dönteni, hogy jobb- vagy baloldali. De a többi pártnál is látni lehet, hogy régen nem azt az ideológiai irányelvet követik, amit az alapításukkor megneveztek. Ezen túlhaladt már a politikai gondolkodás, a jobb- és baloldali elosztás már nem igaz. Az a lényeg, ahogyan említette, hogy milyen távolságra és milyen irányban vannak a centrumtól.
A másik fontos dolog, hogy kivel tudnak koalíciót kötni. Az én meglátásom szerint a szövetségesdi már fontosabb szempontnak tűnik, és bizony láthatunk az Európai Unióban nagyon érdekes szövetségeket.
Mi várhat a magyar képviselőkre az Európai Parlamentben?
Látszik, hogy nem jött össze Orbán Viktornak az a koncepciója, hogy létrehozzon egy új, jobboldali összefogást az Európai Unión belül, amiben ő is vezető szerepet játszhat. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Péter-féle csoportosulás teljesen új lappal indulhat. Az Európai Néppárt frakcióvezetése már ki is mondta, hogy szívesen várják őket.
Ami viszont egyértelműen és világosan azt jelenti, hogy átvehetik a Fidesz helyét az Európai Unió parlamentjében a legnagyobb frakció tagjaként, ami a döntéshozatalban játszott szerepüket felerősíti. Ugyanakkor a Fidesz EP-képviselői számára új helyet kell keresni.
...mintha egy konzervatívabb irányba próbálna meg elindulni az európai közélet.
Ha a Tisza Párt európai parlamenti képviselői legitim frakcióbeli szövetségesként jelennek meg, az mindenképp gyengíti a Fidesz képviselőinek erejét az Európai Unió Parlamentjében. Most nagy helykeresés várható a véleményem szerint. De abban teljesen igazat adok, hogy mintha egy konzervatívabb irányba próbálna meg elindulni az európai közélet.
Ennek nagyon egyértelműen oka az, hogy milyen kérdéseket hegyeztek ki a választópolgárok számára a pártok. Mint például, a migránskérdést, a háború kérdését vagy gazdasági kérdéseket.
Ebben nagyon fel kell vennie a kesztyűt a liberális vagy baloldali gondolkodású pártszervezeteknek vagy csoportosulásoknak, mert ők le vannak maradva Európában is és Magyarországon is.
Az Európai Parlamentben nincs kormányoldal, és egyes ügyekben néha, egyébként egészen eltérő véleményt megfogalmazó frakciók fognak össze.
Így van.
De ha ezeket a változásokat nézzük, és azt is, hogy kik állnak a változások mögött, azt kell mondanunk, hogy egy politikai nemzedékváltás közben vagyunk.
Abszolút. Generációváltás van, és teszem hozzá, hogy az új, fiatal politikusok nem ideológiák mentén dolgoznak, nekik az eredményesség a fontos. A személyes eredményességük, és a mögöttük álló politikai erő eredményessége. Ha olyan politikai erővel kell összefogniuk, ami egyébként ideológiailag szembenálló lenne, akkor is minden gond nélkül meg tudnak egyezni.
Nem köti őket az az ideológiai fegyelem, ami korábban jellemző volt a pártokra. Egyébként ez a választópolgárokra is igaz. Itt, Szombathelyen, a Fidesz támogatói közül nagyon sokan átszavaztak a baloldali jelöltekre. Nemény András is elmondta, sok szombathelyitől hallotta, hogy helyben őt is az Éljen Szombathely képviselőjelöltjét támogatják, de a listán a Fideszre szavaznak.
Egy új politikai kultúra kialakulását látjuk?
Igen, én is erre gondolok. Hozzátenném, számomra ez azt is jelenti, hogy a választópolgár elkezdett gondolkodni, ami a jövő szempontjából akár létfontosságúnak is nevezhető.
