Bár az adatok alapján a Fidesz eredménye nem mondható komoly kudarcnak, de az Orbán Viktor által kijelölt célokhoz mérten, és azzal, hogy megrendült a párt eddigi hegemóniája, mégis kudarcnak tekinthető. A vesztes ellenzéki pártok pedig két évig tartó agónia elé néznek - írja elemzésében a Political Capital.
Az eddigi ellenzéket elsodorta, a Fideszt megütötte, az európai mainstreamet meglegyintette a választás, de a rendszerváltás itthon és Brüsszelben is elmaradt - írják legfőbb konklúzióként.
Az európai parlamenti választások között az eddigi leggyengébb eredményét érte el a Fidesz. Nehezen, de átlépték a kétmilliós lélektani határt, és a 21 mandátum több mint felét, 11-et meg is szereztek.
Az önkormányzati és EP-választáson nem rendült meg komolyan az Orbán-rezsim
A két választás kudarca miatt azonban nem rendült meg komolyabban az Orbán-rezsim, az eredményeket még győzelemnek is el tudják adni, de hosszabb távon jelentős problémát okozhat a Fidesznek.
A Tisza Párt EP-választási eredménye jó alapnak látszik, hogy 2026-ra létrejöjjön egy erős és egységes ellenzéki erő. Ehhez a pártnak fel kell szívnia a maradék ellenzéki szavazókat, és a Fidesz-táborból pedig át kell csalogatnia őket.
Az Orbán-rendszer a kedvezőtlen választási eredmények után nem azt a követeztetést vonja le, hogy túl nagy volt a hatalomkoncentráció, vagy túl negatív a kampány, hanem ennek ellenkezőjét. Így a következő két évben arra lehet számítani, hogy nem csak Magyar Pétert és pártját akarják majd elfojtani, de a szabad sajtó és az önkormányzatok is a mozgásterük szűkítésére számíthatnak.
Az ellenzéki választók világossá tették, hogy ők a kormánypártot akarják legyőzni, és nem azért küzdenek, hogy a Fidesz mögött másodikak legyenek.
A DK-nak nehéz lesz érvelnie amellett, hogy ő az ellenzék legrősebb pártja, a Momentum eltűnése az Európai Parlamentből és a Fővárosi Közgyűlésből a párt létére is veszélyt jelent, igaz, vidéken 37 megyei közgyűlési képviselőjük lesz.
A 2022-ben együttműködő hat párt további négy szereplője számára valószínűleg a végjáték időszaka kezdődik, ami 2026-ig, a parlamenti frakciójuk megszűnéséig tarthat.
Magyar Péter felemelkedése miatt a szélsőjobbos párt elveszítette középpárti álmait, de megyei eredményeik (62 megyei közgyűlési mandátum) és magabiztos mandátumszerzésük az EP-ben bizonyítja, hogy erős szervezettel rendelkeznek.
Azt nem tudni még, hogy EP-képviselőjük melyik frakcióhoz csatlakozik, de erősíteni fogják az EU-, NATO- és Nyugat-ellenes, oroszbarát, valamint általában az autoriter befolyást elnéző szereplőket.
Nem jött be Orbán terve, nem tört át a szélsőjobb
A Fidesz régi politikai otthona, az Európai Néppárt (EPP) a választások legnagyobb nyertese: 9 képviselővel, 185 főre tudták növelni frakciójukat, a 720 képviselő egynegyedét adva.
Eddigi partnereik közül a Szocialisták és Demokraták (S&D) tartották magukat – mindössze két mandátumot veszítve –, a liberális Renew azonban 23 mandátumos veszteséget könyvelt el.
EP-viszonylatban ez mégsem jelentős veszteség, a három frakció többsége így is kényelmes: 400 képviselő a minimum szükséges 361-hez képest.
Elmaradt a szélsőjobb áttörése, de folytatódik a fokozatos jobbratolódás az EP-ben és a tagállamokban is, vezetési nehézséget okozva akár az EU-ban is.
A jelenlegi állás szerint a két radikális (szélső)jobboldali frakciónak, az Európai Konzervatívok és Reformereknek (ECR) és az Identitás és Demokráciának (ID) együtt 131 képviselője lesz (ECR 73, ID 58), ami az új, 720 tagú EP mindössze 18 százaléka.
Rajtuk kívül 16 szélsőjobboldali párt ad összesen 45 képviselőt (5,7 százalék), akiknek eddig vagy nem volt frakciója, vagy még nem ismert, melyik frakcióhoz tartoznak majd. A radikális (szélső)jobboldali pártok tehát összesen az EP 24 százalékát fogják kitenni
Így a szélsőjobb tagolt, intézményes befolyása korlátozott marad, de erősödésükre válaszul az EPP valószínűleg folytatja fokozatos jobbra tolódását, a radikális pozíciók részbeni átvételét. Ez megnehezítheti a közép koalíciójának működését, megnövelve az eseti együttműködések jelentőségét, de kellő súly hiányában a szélsőjobb befolyása korlátozott marad.
Orbán Viktor szembemegy a radikális szélsőjobbal is
Miközben a legkülső jobbszélt leszámítva mindenki (például Meloni, Le Pen, Wilders) a centrum felé gravitál, moderáltabb hangot üt meg, hogy elfogadhatóbb legyen a választók és más pártok számára, a Fidesz fő stratégiája a botránypolitizálás, a hangos tiltakozás, a tagadás és a blokkolás.
Ha a Fidesz tényleg az ECR-csoporthoz kíván csatlakozni, komoly engedményeket kell tennie, elsősorban az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos álláspontját tekintve, ellenkező esetben a hatalomtól és befolyástól távolibb ID vagy a frakciónélküliség marad számára.
