Nyugat csodái 6. – Güssing, úgy is mint Németújvár

A trianoni békeszerződésben elcsatolták Vas vármegyétől, a 2007-es schengeni hatányitástól képletesen újra a magunkénak érezhetjük. Güssing a kikapcsolódás netovábbja lehet, ahol még az utcanevek még őrzik a Batthyányiak emlékét...

Meghatározhatatlan érzés, amikor az ember átsuhan a piros-fehérben játszó, már jó ideje le nem eresztett sorompó alatt. Ott, ahol nemrég még határőrbódé állt, és ahonnan kezdve még az út betonja is egy huszárvágással megváltozik.

Sógorék földjén járunk, Pinkamindszent után, azaz a hosszabb, de kevésbé kanyargós utat választva célpontunk, Németújvár megközelítéséhez.

De miért is gondoljuk azt, hogy Őrség, a Jáki templom, Kőszeg áfonyás rétese, a sárvári Nádasdy-vár és a szombathelyi Sala Terrena mellé, vagyis a mi kis nyugati fertályunk eddig megnevezett csodáinak sorába tökéletesen illeszkedik az osztrák település? Azért, mert jóval előbb volt a neve ez a szép magyar összetett szó, mint az, hogy Güssing. Vas vármegyétől ugyanis a trianoni békeszerződésben foglaltak alapján lecsippentették az egész Németújvári járást, a pöttömnyi Nememedves kivételével, vagyis approximatíve minden további nélkül magunkénak érezhetjük Dél-Burgenland legjelentősebb települését.

A 16. században került a Batthyányiak birtokába a Novum Castrum

Tekintélyes tereptárgya, a vár már nyolc kilométer távolságból is mutatja az utat. Noha a törökök Bécs elleni hadjárataik alkalmával többször beromboltak a nyugati-gyepű néven is ismert tartományba, a lábukat ezen a környéken megvetett magyar arisztokrata családok – az Almássyak, Esterházyak, Batthányiak – erődítményei állták legjobban a sarat, nem kevésbé a németújvári, ami egész Burgenland legidősebb vára is egyúttal: III. Béla építette meg az első verziót, azóta terjedt el a település másik neve, a Novum Castrum, vagyis „újvár”’. Mindezt 1198-ban dokumentálták.

Güssing
sadness

Az ódon vár mágnesként vonzó erejének mi sem álltunk ellen, nekünk viszont ellenállt a tövéből induló felvonó. Örültünk, hogy a gépjárműből való kikecmergés után itt már nyomban magyar szavakba botlottunk: két élemedett korú asszonyság éppen azon zsörtölődik, hogy hiába dobták be az egy eurót, semmi jel nem mutat arra, hogy a gépezet hajlandó lenne lecsusszanni hozzájuk.

Hiába Ausztria, itt sem fenékig tejfel...

Beszédbe elegyedünk velük, kiderül, hogy nem helyiek, egy Oberwart melletti faluban élnek – és az is, hogy mi meg nagyon naivak vagyunk.

Az otthon élő magyarok mind azt hiszik, hogy ez a nyugat, itt minden működik, közben meg semmi nincs rendesen kiépítve

– kapjuk az elgondolkodtató fejmosást a nagyobb hangútól, aki már akkor járt kirándulni ide, amikor még csak gyalog lehetett feljutni.

Most mi is erre kényszerülünk, de talán nem is nagy baj: legalább világossá válik, hogy azért építhettek harminc fokos, izzasztó emelkedőket a várak bejáratáig, hogy mire a tatár bekopogott volna a nagykapun, addigra már energiájának java részét lemorzsolta, és könnyen hatástalanították. A történelem szele felfelé haladva már gazdagon csapkodott, de a vár gyomrában teljesedett ki: itt egy múzeumot alakítottak ki, ahol középkori berendezések és makett-hadsereg mesél a múltról, nem túl nagy alapterületen, viszont 5 euró leperkálása ellenében (gyerekeknek három, kutyáknak és újságíróknak ingyen).

Güssing
Unger 'Phreek' András

A relikviák első látásra érdekesnek tűntek, másodikra viszont sehogy, mert nem ismerhettük meg a háttértörténeteket: nagy fekete pont, hogy a feliratok csak németül voltak olvashatóak, egy-két angolul írott jegyzet csak-csak elfért volna. Nem kellett viszont leírás ahhoz a panorámához, ami benyomakodott látómezőnkbe a várkörön állva, megállítva időt, lélegzetet, és kézremegést a fényképezőgépet tartva.

A legutóbbi népszámlálási alapján 3811 lakosú (köztük egy 2001-es adat szerint 302 magyarral) Güssing kellemes sétálnivaló ösvényeket kínál még a helyi tó mentén - ennek tőszomszédságában strandon csobbanhatunk -, láttunk itt gokartpályát is, de az impozáns váron túl érdemes még beiktatni napi programunkba például a várkápolna orgonáját, ami 1570-es elkészültével Közép-Európa legrégibb ilyen hangszerszáma.

Ha csípjük a szintkülönbségeket, a madárperspektívát, és szeretjük a középkori történelmet a bőrünkön érezni, akkor Németújvár a mi helyünk. Sőt, honlapjuk szerint jövő héten, augusztus 9-10-én várjátékos-historizáló ünnepségekbe is csöppenhetünk, ha úgy tartja a kedv. Jó szórakozást!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Nyugat csodái I. – Ják és temploma

Mielőtt kihirdetik a világ új hét csodáját, szavazásra invitáljuk olvasóinkat: döntsük el együtt, Vas megyében milyen építészeti remekek méltók a Nyugat csodája címre?

Nyugat csodái 2. – Kőszeg áfonyás rétese, vára és vörösbora

Olvasóink javaslata alapján szálltunk ki a kisvárosba, hogy a várat, az új főteret és a vendéglátó-ipari egységeket ostromoljuk.

Nyugat csodái 3. – Az Őrség

Be kell vallanunk, elfogultak vagyunk az Őrséggel szemben, hiszen rendszeresen járjuk a szeres településeket. Ezért nem is tűzünk ki konkrét úti-célokat.

Nyugat csodái – a sárvári Nádasdy-vár és múzeum

Negyedik körben Sárvár leghuncutabb jószágába, a várba látogattunk el. Ez a hely a kisváros kultúrcsakrája is.

Nyugat csodái 5: Szombathely késő - barokk stílusú tere

A Sala Terrenába, a Székesegyházba és az Egyházmegyei Könyvtárba kalauzoljuk el Önöket...

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Nyugat-túra