Épphogy csak kikanyarodtam Kámnál a nyolcas főútra s kezdtem kapaszkodni felfelé a dombon, amikor már biluxolhattam is jobbra, Zalabér 1000 méter, 500 méter, persze a település még nem volt ilyen közel, csak a felé vezető út, ami sok-sok falun átível, többek közt Csipkereken is, ami a nyolcas főúthoz legközelebb fekszik.
A megcsípett kocsikerék legendája
Kanyargós úton kanyarogtam, búzatáblák, nagy mezők közt, éles balra, lefelé jobbra, huppanó fent, utána külszíni fejtőhöz lehajtó, lassítás 40 kilométerre és hip-hop, be is értem a községbe, amelynek határánál meg is változik az aszfalt minősége.
A dombos vidéken fekvő község neve feltételezhetően a csipkebokrokkal benőtt, kerek erdőrészre utal - ezt olvastam, illetve azt is elmeséli az internetes krónikás, hogy egy legenda is állhat a háttérben, egy megcsípett kocsikerékről, de wikipedia nem tesz igazságot, s ottjártamkor sem derült ki több. Azt viszont tapasztaltam, hogy pagony és csipke van bőségesen, s ez arra enged következtetni, hogy valójában a kerekerdő és a csipkebogyó házasságából eredhet a helységnév.
Iskola, csak másodikosoknak
A lakosság száma 1950-ben még 1250 fő volt, jelenlegi számát úgy 400 főre saccolták ottlakók, de ha a tavalyi népszámlálás papírhalmai közé unalmában egy stréber hivatalnok beveti magát, akkor talán pontosabb adatok is rendelkezésre állnak majd.
Az óvoda és az általános iskola épülete egy portán helyezkedik el, érdekesség lehet, hogy az iskolába csak második osztályos tanulók járnak az elsősök és a felsőbb évfolyamok a szomszédos csehimindszenti tanodában koptatják a padokat.
Csendes közeg
A faluban hétköznap délután viszonylag csend honolt, néha egy-egy sportkipufogós tuningbódé elrobogott egyes-kettesben üveghangig húzatva az úton, néha traktorberregés illetve láncfűrész hangja törte meg a csendet, de mégis a nyugalom áradt a községből.
Persze az is igaz, hogy szinte minden falu nyugalmat áraszt, csendes, ezért csusszannak ki sokan a városból, hogy aztán madárcsiripelésre kelljen és vasárnap reggel hétkor áldja a szomszédját, aki még a kánikula beállta előtt benzinmotoros fűnyíróval rendezze el az árok széli gazokat.
Annak ellenére is csendes a közeg, hogy viszonylag nagy az átmenő forgalom, lakókocsik, kisebb teherautók és személyautók járnak errefelé, a nyolcas út felől Csipkereken át lehet a leggyorsabban megközelíteni a környező településeket.
Hangulatos sétánk során bejártam a falu központját, madárfiókát mentettünk a művelődési ház mellett, ami egyben polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, könyvtár, ifjúsági klub, és egykori posta is.
Függöny mögül működő, élő térfigyelőrendszer
Persze én voltam az idegen, így sokszor ragadtak rám a tekintetek, hogy vajon mit csinálok erre, miért van fényképezőgép a nyakamban. Ez annyira nem is zavart, azon gondolkodtam, hogy mennyire hatékony is ez a függöny mögül működő élő térfigyelőrendszer, hiszen vélhetően utcáról-utcára szemmel tartották lépéseimet, nehogy csintalankodjon az idegen.
Szolgálati lakással "szerelt" fogorvosi rendelő, gumipadlós játszótér és a hegy is útba esett délutáni túrám során, ez utóbbi kiváltképp megfogott. A hegyen rendezett szőlők és pincék látványa fogadott, majd a falura és az egész környékre való rálátás, friss levegővel. Jó kirándulás, szép kilátás, hangulatos délutánt töltöttem el Csipkereken.
Csipkerek tényekben
A Vasi-Hegyhát keleti részén helyezkedik el. Dombos vidéken fekszik, határában erdők és szőlőhegyek találhatók. Bármi is volt a falu nevének eredete, már egy 1314-es feljegyzés Chipkerek néven tesz említést róla. A név írásmódjának változásai: 1347-ben Cypkerek, 1773-ban Csipkerék, 1786-ban Cshipkerek, 1828-ban újra Csipkerék, majd 1863-ban a mai helyesírással Csipkerek.
A falu múltja az ókorig nyúlik vissza, ugyanis a helység határában húzódik az ún. zemenyei út, annak az országútnak a maradványa, amelyet a Római Birodalom épített Rómától Arrabonáig, azaz a mai Győrig. Később ezt az utat kereskedelmi útvonalnak használták.
A települést a török pusztítás után, a 18. század utolsó harmadában újratelepítették. Az új lakosok nagy része horvát és német származású törpebirtokos volt. A mai népesség családnevei között azonban csak kevés idegen eredetűt találni, mert a családok nagy része az idők folyamán magyarosította a nevét. A település első temploma az Árpád korban épült, a mai temető helyén állt. 1906-ban új templomot építettek. Ugyanebben az évben készült el a mai iskolaépület is
Kistérség: Vasvári
Irányítószám: 9836
Polgármester: Jóna László Ferenc
Terület: 13.13km2
