Tekintve, hogy nem volt Strasbourgba közvetlen repülőjárat, így Baselig repültem, hogy onnan vonattal tovább utazzak Strasbourgba, az Európai Parlament otthonába.
Igaz, útközben lerobbant a vonat, de a lényeg az, hogy péntek estére már ott voltam.
De mit is kerestem én Strasbourgban?
Kétszáz civil állampolgárt hívott meg az Európai Parlament (EP), hogy megvitassák, milyen irányba tartson tovább az Unió. Az eseményen a szerkesztőségünk is ott volt, és most elmagyarázzuk, mi is ez a konferencia.
A „Jövőkonferencia” című rendezvénysorozat első panele háromnapos volt, ahová, ahogy említettem, kétszáz uniós állampolgárt hívtak meg. A részvevőket véletlenszerűen választották ki az uniós intézmények nevében, figyelembevéve a földrajzi elhelyezkedést, a gazdasági-társadalmi hátteret, a nemeket és az életkort. A panelen részvevők egyharmadát 16-25 év közötti fiatalok tették ki.
A háromnapos eseménysorozatot úgy kell elképzelni, mint egy miniparlamentet, ahol ez a kétszáz ember munkacsoportokba tömörült, és itt különböző altémákban javaslatokat dolgoztak ki.
A legfontosabb téma a jogállamiság kérdése volt, de emellett az európai identitás, a kisebbségek, a föderalizmus és nemzetállamok, a gender, a nők szerepe a társadalomban és a mesterséges intelligencia kérdése is felmerült.
Ezeket a javaslatokat a plenáris elé terjesztették, ahol közösen elfogadták azokat a csomagokat, amiket szeretnének az európai döntéshozók elé terjeszteni.
A konferencia célja, hogy az Unió minél jobban be tudja vonni az állampolgárait azokba a döntési folyamatokba, amik kijelölik Európa jövőjét.
A paneleken elhangzott, hogy a szervezet igyekszik közelebb hozni az Európai Uniót az emberekhez, és valljuk be, ez nagyon is szükséges. Nem hiszem, hogy sokan tudják, mi a különbség az Európai Tanács vagy az Európai Bizottság között, vagy hogy egyáltalán miről is szavaz egy európai parlamenti képviselő? Ez azonban nem hiba, inkább a szervezet hiányossága, amit most ez a konferencia igyekszik pótolni.
Igyekeztek a nemek és az életkor tekintetében is színessé tenni a meghívottak körét. Magyar részről például egy hetvenéves úriember volt a legidősebb résztvevő, ami azt mutatja, hogy a közösség tényleg kíváncsi mindenkinek a véleményére.
Amellett, hogy nagyon színes, rendkívül nyitott gondolkodású is volt a meghívottak köre, nagyon konstruktív javaslatokat tettek le az asztalra, és ha ennek a fele gyakorlatban is megvalósul, akkor már egy nagyon jó irányt vesz Európa. Ezzel a német és a magyar kollégák is egyetértettek.
Arról, hogy milyen viták zajlottak és milyen döntések vannak készülőben, egy következő cikkünkben beszámolunk, és bemutatjuk azt is, milyen volt részt venni egy európai döntéshozatalban magyar szemmel.