Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Megmérgezték, börtönbe zárták, ám így is az orosz politika megkerülhetetlen alakja lett

Alekszej Navalnij és a Szaharov-díj története.

Az Európai Parlament hosszú évek óta védelmezi az emberi jogokat és a demokráciát. A képviselők azonnal megkondítják a vészharangot, ha a világ valamelyik országában az emberi jogok megsértését tapasztalják, legyen ott bármilyen rezsim uralmon.

Az Európai Parlament épülete
Horváth Zsolt

Az európai közösség nem csak a tagállamok szintjén tesz azért, hogy megőrizze a demokráciát, hanem azért is dolgozik, hogy azokban az országokban, ahol ez nem evidencia, ott megteremtse. Ezt különböző diplomáciai eszközökkel igyekszik érvényesíteni, ezek közé tartozik a Szaharov-díj, amelyet 2021 decemberében az orosz ellenzék vezetője Alekszej Navalnij kapott meg.

Mi az a Szaharov díj?

Andrei Szaharov, békeharcos atomkutató, a díj névadója.
Time

Az évenként odaítélendő díj gondolata akkor merült fel, amikor a Parlament az 1984. júliusi plenáris ülésszakon éppen Andrej Szaharov helyzetét vitatta meg.

Az ülésen felszólalt Jean-François Deniau francia képviselő és kifejtette: a szabadon megválasztott Európai Parlamentnek kötelessége és felelőssége az alapvető szabadságok védelme.

Minden évben Strasbourgban, az Európai Parlament épületében adják át a díjat
Horváth Zsolt

Az átütő erejű felhívás kedvező fogadtatásra talált: a Parlament 1985. december 13-án nagy többséggel elfogadta a gondolat szabadságért járó Szaharov-díj létrehozásáról szóló indítványt.

Döntés született, hogy a Szaharov-díjjal olyan személyeket és szervezeteket jutalmaznak, akik vagy amelyek Európában, vagy máshol a világon az emberi jogok területén kiemelkedőt alkottak. 1988-ban át is adták az első díjat, amelyet Nelson Mandela és Anatolij Marcsenko kapott meg, Marcsenkót maga Szaharov javasolta a díjra.

Andrej Szaharov 1921-ben, értelmiségi családban született fizikus volt. A második világháború idején felmentették a katonai szolgálat alól, így 1942-ben lediplomázott a Moszkvai Állami Egyetem fizika karán, majd a háború végéig egy hadianyaggyárban dolgozott, az 1940-es évek második felében a hidrogénbomba előállításán. A bomba 1953-ban készült el. Szaharovot még ebben az évben beválasztották a Tudományos Akadémiába. 1968-ban a New York Timesban publikált egy esszét Megjegyzések a békéről, a békés együttélésről és a szellemi szabadságról címmel. Az esszében a fegyverek leszerelése és a Nyugattal való együttműködés mellett foglalt állást. 1970-ben lett a szerveződő emberi jogi mozgalom tagja. Szaharov 1972-ben Nobel-békedíjat kapott. A Szovjetunió demokratizálódásakor amnesztiát kapott, majd Szaharov azonnal a demokratikus mozgalom egyik legfontosabb alakja lett. 1989 decemberében halt meg.

Miért pont Navalnij kapta meg a díjat?

Egy korábbi írásban a HVG szedte össze azokat a rejtélyes haláleseteket, amelyeket valószínűsíthetően az orosz titkosszolgálat (FSZB) hajtott végre. Üzletembereket, politikusokat, aktivistákat és volt titkosszolgálati tiszteket mérgeztek meg, lőttek le vagy vertek agyon máig tisztázatlan körülmények között.

Egy közös azonban volt bennük: mindannyian Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálói voltak, ugyanúgy, ahogy Navalnij is. Az orosz ellenzék reménysége, nem sokkal a jogi tanulmányai befejezését követően, tényfeltáró politikai tevékenységbe kezdett.

Daria Nalaninj, David Sassoli és Leonid Volkov a díjátadón
European Parliament

Már 2010-ben több milliárd dolláros sikkasztásról rántotta le a leplet , de ez még nem volt elég: további gyanús kormányzati tenderek után kutakodott, megalapította az Antikorrupciós Alapítványt, majd különböző pártok színeiben politizálni kezdett. 2013-ban elindult a moszkvai főpolgármester-választáson, ahol 30 százalékot meghaladó szavazataránnyal, kis híján második fordulóra kényszerítette a fővárost.

2016-ban bejelentette az indulását az orosz elnökválasztáson, amelyen végül ellehetetlenítették , ám ennek ellenére az orosz politika állandó szereplője maradt.

Navalnij nevét valószínűleg nem ismerné a világ, ha valamelyik nyugati országban tevékenykedne, csakhogy Oroszországban ellenzéki politikusnak lenni korántsem egy életbiztosítás és ezt többször érezte a saját bőrén.

Volt, hogy vegyszerrel öntötték le, amelynek következtében kis híján az egyik szemére megvakult, de többször esett mérgezés áldozatául. Legutóbb 2020 augusztusában mérgezték meg. Orosz titkosügynökök Novicsokot tettek a teájába, amikor repülővel tartott Omszkból Moszkvába. A kényszerleszállást követően Berlinbe szállították, ahol megmentették az életét, majd több hónap lábadozás után hazatért Oroszországba, ahol börtönbe zárták.

A Szaharov-díj, mint diplomáciai eszköz…

2021 december 15-én Strasbourgban az Európai Parlament üléstermében átadták az idei Szaharov-díjat. Tekintve, hogy az orosz ellenzék vezetője jelenleg hazájában raboskodik, a lánya Darija Navalnij vette át az elismerést. A köszöntő beszédében elhozta édesapja üzenetét a világsajtó számára:

Senki ne merjen egyenlőségjelet tenni Oroszország és a Putyin-rezsim között! Oroszország Európa része.

Oroszországban hajlandóság mutatkozik a demokratizálódásra és ebben partner az Európai Unió. Ezt jól mutatja a díjazás is, hiszen az esemény médiavisszhangjának köszönhetően egyúttal azokra az országokra lehet irányítani a széles nyilvánosság figyelmét, amelyek megsértik az emberi jogokat és a demokratikus elveket.

Apja helyett a lánya, Daria Navalini vette át az elismerést
Horváth Zsolt

Emellett az sem elhanyagolható érv, hogy a díj odaítélése sok esetben segíthet megakadályozni, hogy a díjazottak a hazájukban megtorlás áldozatává váljon.

Az Európai Unió mindenütt próbál erősíteni…

Az Európa Parlament Agorája
Horváth Zsolt

A kereskedelemtől a nemzetközi partnerségen át a biztonság- és védelempolitika összehangolt külső fellépésre törekszik. Hiszen csak így biztosítható, hogy Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját és egységesebben tudjon fellépni a világ színterén.

A globális szerepvállalás azt is jelenti, hogy az EU partnerségeket és szövetségeket hoz létre harmadik országokkal, különösen azokkal, amelyekkel közös értékeket vallunk, de azokkal is, amelyekkel globális célkitűzéseink megegyeznek, mint például a Covid 19-világjárványra adott közös globális válaszintézkedések és a globális éghajlatvédelmi törekvések.

A politikai válság Ukrajnában, valamint a közel-keleti feszültség egyértelművé tette, hogy mennyire fontos kifelé az EU egysége. Az együttes fellépés sokkal nagyobb tekintélyt ad az EU országainak, mintha mind külön-külön lépnének fel saját politikájuk érdekében.

A Szaharov-díj átadása, nem az egyetlen külpolitikai tevékenysége az EU-nak
Horváth Zsolt

Itt van néhány példa az EU külpolitikai tevékenységére:

  • Az EU világszerte béketárgyalásokat bonyolított és támogatott a viszályok megszüntetése érdekében.
  • Az EU világszerte a demokráciát és a jogállamiságot képviseli. Az emberi jogokat központi helyre emelte a többi országgal ápolt kapcsolataiban.
  • Nemzetközi szinten az EU részt vesz a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelemben. Az EU vezető szerepet vállal a klímaváltozás elleni globális harcban.
  • Az EU a tagállamaival együtt a fejlesztési segélyek legnagyobb adományozója a világon. Hozzájárulása világszerte több millió ember számára óriási segítséget jelent.
  • Az EU a kereskedelemmel is elősegíti a fejlődést, hiszen piacait megnyitja a fejlődő országokból érkező árubehozatal előtt, és arra buzdítja őket, hogy egymás között is fokozzák a kereskedelmet.
  • Az EU a tagállamaival együtt a humanitárius segélyek legnagyobb adományozója a világon. Ezáltal életmentő segítséget nyújt a katasztrófák áldozatai, a menekültek és a szükségben lévők számára.
  • Az Európa Konferenciára delegált civilek, amellett érvelnek, hogy továbbra is erősíteni kell az Unió szerepvállalását a világpolitika színpadán. A rovatunk következő részében bemutatjuk, hogy milyen javaslatokat tettek le a konferencia résztvevői, a döntéshozók asztalára.

    Európai Parlament A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Európa jövője