Most látszik igazán, mennyire ki van szolgáltatva Európa a NATO-nak

Eközben olvasóink háromnegyede támogatja a közös európai hadsereg ötletét.

Az elmúlt napokban egyre feszültebbé vált a helyzet Európa keleti felén, az orosz hadsereg több mint százezer katonát állomásoztat az orosz-ukrán határon.

Elsőre úgy tűnik, mintha ez csak a két ország konfliktusa lenne, ennél azonban többről van szó: az USA és a nyugati országok által küldött ultimátumokra az oroszok azt válaszolták, akkor hajlandók meghátrálni, ha a NATO katonái visszavonulnak oda, ahol a hidegháború idején voltak.

Antony John Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
CNN

Ebben a cikkben nem szeretnék magával a konfliktussal foglalkozni, hiszen megteszik ezt különböző biztonságpolitikai és külpolitikai szakértők, annál inkább fontosabb a probléma gyökere. Innen a Nyugat szerkesztőségéből elég nehéz lenne megmondani, meddig eszkalálódhat ez a konfliktus, ami azonban biztos, Európa a második világháború óta meggyengült , és most látszik igazán, hogy mennyire gyenge.

Európa lett a sakktábla a nagyhatalmak játszmájában

Az ukrán-orosz válság kiújulása ismét a tárgyalóasztalhoz ültette az USA és Oroszország diplomatáit. Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke elmondta, Európa gyengeségét mutatja az, hogy nem kap szerepet az Ukrajna és Oroszország határain éleződő válság rendezésénél.

Wolfgang Ischinger szerint ennek a fő oka, hogy az uniós tagországok a vétók miatt nem képesek egységes hangon megszólalni.

Wolfgang Ischinger a müncheni biztonsági konferencia elnöke szerint, Európa azért gyenge, mert nem egységes.
Wikipédia Commons

Ischinger úgy véli, nehéz egységes hangon megszólalni az Európai Unióban a külpolitikában és kivívni a tiszteletet, hogy megbecsült nemzetközi szereplők legyünk. Ehhez egységre lesz szükség és közös ügyekre.

Az Euronews interjújában hozzátette, hogy „európai biztonság jövőjéről nem dönthetnek az európaiak feje fölött.”

Mi vezetett idáig?

Európának sosem volt közös hadserege, egyszerűen azért, mert Európa sosem volt egységes, de a huszadik századig nagyhatalmi tényezőnek számított. Az első világháború után a győztes hatalmak, főként Franciaország arra törekedett, hogy a vesztes államokat köztük Németországot a porig alázza, azonban a Párizs környéki békék már vészjóslóan rosszallást keltettek egyes francia tisztekben, köztük Ferdinand Fosch marshallban is: „ez nem béke, hanem fegyverszünet 20 évre”

Foschnak igaza lett. Az első világégés után az USA izolációs (elszigetelődést választó) politikája következtében Európa megannyi nehézséggel magára maradt. Az 1929-es gazdasági válság, a Párizs környéki békék okozta sérelmek felerősítették a nacionalizmust, amely 1939-ben ismét egy világháborúhoz vezetett.

Az USA ez után rájött, hogy ha garanciát akar a békére, és ha szeretné megállítani az újabb szélsőséges ideológia terjedését, (kommunizmus) akkor kénytelen lesz felkarolni a kontinenst felhagyva a korábbi izolációs politikájával.

Tanulva az első világháború hibáiból, az USA a második világháború után nem hagyta magára Európát, azonban gazdasági és katonai tekintetben kiszolgáltatottá vált, elveszítve nagyhatalmi státuszát.
múlt-kor/weboldal

Azzal, hogy meghirdették a Marshall segélyt, az európai gazdaság talpra állt, az USA pedig piacot szerzett magának. 1949-ben létrejött a NATO, amely legitimálta az amerikai hadsereg jelenlétét a kontinensen. Ezzel beköszöntött az újabb békeidő korszaka Európában, ám a kontinens korábbi nagyhatalmi státusza elveszett, annak ellenére is, hogy elkezdett formálódni az Európai Unió.

A hidegháború hosszas évtizedei után 1992-ben összeomlott a Szovjetunió, ezzel megszűnt minden olyan szervezet, a KGST és a Varsói Szerződés is, amely gazdasági és katonai befolyással bírt Közép-és Kelet-Európában. A hidegháború vesztese a Szovjetunió lett, ami ma már csak Oroszország. ( Az ukrán konfliktust lényegében ez a sérelem táplálja.)

Nem sokkal a kelet európai rendszerváltásokat követően, a legtöbb posztszovjet és szatellit állam, köztük Magyarország is csatlakozott az Észak Atlanti Szerződéshez, ezzel garantálva a saját biztonságát.

Orbán Viktor 199-ben írta alá Magyarország csatlakozását a NATO-hoz.
Rovó Attila/MTI

A katonai védelem szavatolása mellett, 2004-ben több közép és kelet-európai ország csatlakozott az 1992-ben létrejött Európai Unióhoz, köztük Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia.

A nyugati orientálódás, a liberális demokráciák alapelve nem is volt kérdés. A történelemben egészen addig példátlan dolog történt: Európa először kezdett egy egység lenni. Arról azonban, a mai napig vita zajlik, mennyire szükséges a további egységesülés a nemzetállami szuverenitás rovására.

Talán a koronavírus és az Afganisztáni kivonulás mutatta meg leginkább, hogy az USA már korántsem annyira egyedüli szuperhatalom a világpolitikában, mint korábban. A belső megosztottságok külpolitikailag is gyengítették a világban betöltött vezető szerepét.

Ellenben egy új, feltörekvő gazdasági-katonai szuperhatalommal, Kínával, ami már most komoly kihívója lett, nem beszélve a birodalmi ambícióktól fűtött Oroszországról. Oroszország már csak a történelmi múltja miatt sem engedheti meg magának, hogy elveszítse nagyhatalmi státuszát.

Ilyen nagyágyúk között helyezkedik el Európa az Unió szerepében. Az Európa jövőjéről szóló konferencián sokan úgy vélik, hogy ilyen nagyhatalmi versengésben Európa nem lehet széttagolt, hiszen a sok kis állam nem képes felvenni a versenyt, sem gazdasági, sem pedig katonai területen az olyan egységes szuperhatalmakkal, mint Kína, Oroszország vagy az USA.

Sokan úgy gondolják, hogy Európa vagy egységes lesz, vagy nem lesz.
Conference on Future of Europe/ Website

Sokan ezért szorgalmazzák a közös európai hadsereg ötletét, hiszen ez lehet az európai béke hosszútávú garanciája, egyszerűen azért, mert az USA segítsége nélkül Európa nem képes megvédeni magát az orosz agresszióval szemben.

Az USA és az európai országok kapcsolata kiegyensúlyozott volt egészen 2016-ig, aztán jött Donald Trump korábbi amerikai elnök, aki a választások előtt azzal kampányolt, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak be kéne fejeznie a világcsendőr szerepét, emelni kell a NATO tagországok védelmi kiadásait, majd 2018-ban egészen odáig ment, hogy szerinte az országának el kéne hagynia a védelmi szervezetet.

Donald Trump korábbi amerikai elnök több kijelentésében is bírálta a NATO-t, majd 2018-ban már felvetette az a lehetőséget, hogy az USA elhagyja a védelmi szervezetet.
Forrás: civishir.hu

Ez nem történt meg, azonban a fent említett események jól mutatják, hogy Európa mennyire kiszolgáltatott az Amerikai Egyesült Államok felé, főleg egy olyan krízishelyzetben, mint most a keleti szomszédunknál.

Hogy áll a közös európai hadsereg támogatottsága?

Mind az Európai Unió, mind pedig az Európa Jövőjéről szóló konferencia napirenden tartja a kérdést, azonban fontos tudni, hogy Európa csak drágán és évtizedek alatt tudná kiépíteni a védelméhez szükséges kapacitásokat és a legfőbb kérdés, hogy ez mennyire szükséges?

A NATO tagok által védelemre fordított összeg 70 százalékát az Egyesült Államok adja, és jelenleg az európai béke talán egyetlen garanciája a NATO. Ennek ellenére több kutatás is azt bizonyítja, hogy egyre többen támogatnák az önálló európai haderő felállítását.

Vannak olyanok, akik szerint fontos lenne egy olyan Európai Unió, amely széttagolt nemzetállamok közössége helyett, egy egységes szuperhatalomként tudna fellépni, de egy szuperhatalmi ambíció első feltétele az önálló hadsereg.

A közös európai hadsereg támogatottsága.
Konferencia Európa Jövőjéről weboldal

Az Európa Jövőjéről szóló konferencián jelenleg a civilek kardoskodnak leginkább a hadsereg létrehozása mellett, de vannak olyan európai vezetők , akik szintén pártolják az önálló haderő ötletét. Az erről szóló érveket már egy korábbi cikkünkben megírtuk, ahol olvasóink háromnegyede úgy gondolta, szükséges lenne a közös európai hadsereg felállítása.

Európai Parlament A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Európa jövője