A város 1956-os forradalmi napjainak említésre érdemes helyszínei közül elsőként a városi tanács akkori székházát választottuk. Az egykor 23-as sorszámot viselő épület Széll Ödön egykori bérpalotája volt. Terveit Rauscher Miksa készítette 1896-ban. A felvidéki Léván született és 1934-ben Szombathelyen elhunyt építész munkái a stílusukat tekintve a historizmus jegyeit viselik magukon, bécsi és berlini hatásokkal. Rauscher magas szinten alkalmazta az eklektika eszközeit, áttekinthető szerkezetek létrehozására törekedett, s ezeket igyekezett az épületek homlokzatán is megjeleníteni. Itt jelenleg regionális fejlesztési ügynökségek és nonprofit vállalkozások irodái, valamint egy ruházati bolt üzemelnek. A hátsó traktusban volt leánykollégium idén megszűnt.
A forradalom idején nem csak a város állami hatósága, hanem például a gyűlölt begyűjtési hivatal helyi központja is itt működött. A november 4-én megindult szovjet ellentámadásban itt halott is volt. Az épületben tartózkodó két őrkatona közül az egyik összeverekedett a páncélossal érkező megszállók egyikével. A küzdelem végén az emeletről lezuhant szovjet kiskatona meghalt. Az esetet törésekkel megúszó honfitársunk később orvosok segítségével szökött meg a kórházból. Az épület jó fekvése és magassága miatt innen nem csak e fontos belvárosi utcát, hanem a környék udvarait is be lehetett lőni.
A másik, az őslakos szombathelyiek által Bagolyvárként ismert épület a forradalmi napokban közvetlenül nem játszott szerepet az eseményekben. A megszálló csapatok hadvezetésének groteszk módon stílusos választása eredményeképpen ezen a városszéli, romantikus helyen székelt a Szombathely majdnem tucatnyi pontjára szétszórt, fénykorában 5-7 ezer (!) fős, székesfehérvári parancsnokságú gépesített gárdahadosztály katonai elhárítása.
Az egykori „Károly-várat” Zwitkovich Károly hadbiztos építette még 1851-ben, tervezőjét nem ismerjük. Nevét a hagyomány (és Kárpáti Kelemen, az első városmonográfia szerzőjének feljegyzései) szerint akkor kapta, amikor 1871-ben Sövegjártó ügyvéd úr megvásárolta és egy 5 mázsás vasbaglyot helyeztetett annak homlokzatára. Az angol kastélyokat idéző, erősen tagolt, festői hangulatú, klasszikusan romantikus épületet a forradalom után 1958-ban tatarozták. Sokáig volt a városi úttörők kedvelt, sok-sok közösségi rendezvénynek helyet adó otthona. Jelenleg magánkézben van. Egykori vadregényes parkja egy részének helyén zárul be a Jókai Mór utca folytatásában a Brenner Tóbiás körút irányába húzódó városi körút.
