A hulladék gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, de amíg az ember a természettel harmóniában élt, addig nem keletkezett olyan hulladék, ami ne tudott volna újra hasznosulni.
Viszont ahogy telt az idő, az emberek közösségekbe szerveződtek, először csak kis közösségeket, majd egyre nagyobb településeket, városokat hoztak létre, és ezzel együtt a társadalmak hulladéktermelése is teljesen átalakult.
Az ókorban már rendeletben szabályozták , hogy a város határától másfél kilométerre lehet szemetet lerakni, a nagy pestisjárvány után Londonban már elkezdték megbüntetni a szemetelőket. A középkorban nem beszélhetünk szisztematikus hulladékkezelésről, csak a 19. században vált általánossá a hulladék eltakarítása. Elsősorban a higiénia és a járványok megelőzése miatt volt ez szükséges.
Napjainkban amellett, hogy szintén a saját egészségünk és környezetünk tisztaságának a megóváskaképp takarítjuk el a szemetet, felmerült az a kérdés is, mennyire környezettudatos, ha csak annyit teszünk, hogy reggelente levisszük a szemeteszsákot, és beledobjuk a kukába?
A hulladéklerakókból szennyező anyagok juthatnak a talajba, a vizekbe és a levegőbe. Az ellenőrizetlen szemétlerakás következtében veszélyes vegyi anyagok kerülhetnek a környezetbe, ami kockázatot jelent az emberek egészségére nézve.
Az Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás 16 tonnát tesz ki évente. Ebből 6 tonna hulladék keletkezik, amelynek a fele hulladéklerakókba kerül. Sok tagállam számára továbbra is a hulladéklerakók jelentik a legfőbb eszközt a hulladékgazdálkodás terén, annak ellenére, hogy ezek nem kínálnak fenntartható megoldást a helyzetre.
A legjobb megoldás az, ha megelőzzük a hulladék keletkezését. Ha erre nincs lehetőség, érdemes az újra felhasználás, újrafeldolgozás vagy a hulladékhasznosítás mellett dönteni. De mit tehetünk mi átlagemberek ennek érdekében?
A legtöbb, amit tehetünk, a szelektálunk és a kevesebb szemetet termelünk
Napjainkban egyre komolyabb problémát okoz a környezetszennyezés. Bizonyára mindenki látott már olyan képeket, ahol a tengerek úsznak a szemétben, amiben az élővilág szenvedi el leginkább a környezetszennyezés pusztító hatásait.
Sokan úgy gondolják, ezért az ipar, a nagyvállalatok felelősek, de gondoljunk bele, hogy a szüleinkhez, vagy a nagyszüleinkhez képest mennyi szemetet termelünk egyetlen nap alatt…
A szelektív hulladékgyűjtés több szempontból is fontos tevékenység, az összegyűjtött szemét így nem telepekre kerül, ezáltal csökken a feleslegesen felhalmozódó szemét, és az elégetésükkel kibocsátott káros anyag mennyisége is.
Emellett ezeket az anyagokat újrahasznosítják, ami nem csak az adott hulladéktípus alapanyaga (alumínium, kőolaj stb.) szempontjából jelent takarékos megoldást, de az anyag előállításának energiaigényével és vegyszerigényével kapcsolatosan is.
A szelektív hulladékgyűjtés fontosságára ma már talán nem kell felhívni a lakosság figyelmét, hiszen egyre többen tartják fontosnak a hulladékgyűjtésnek ezt a módját.
Ha környezettudatosabb életmódot szeretnék választani, akkor első lépésként körbe kell nézni a mindennapi használati eszközeink között, és utána kell járnunk, melyek azok, amelyeket tartósra tudunk cserélni.
Az, aki jár vásárolni, szinte nap mint nap láthatja, hogy a gyümölcsös és zöldséges pultok mellett nem csak zacskók vannak, hanem hálók is, amelyeket igaz, hogy külön kell vásárolni, de ha az ember egyszer megveszi, akkor utána bármikor használhatja a zacskók helyett. Ugyanezt a célt szolgálja a vászontáska is, amely szintén a nagy bevásárlószatyrokat helyettesíti…
A tartós termékek mellett ki lehet emelni a fa fogkefét amely, ha tönkremegy akkor komposztálható, a műanyag palackok helyett az üvegből készült palackokat használjunk ivóvíz tárolásra stb… Nem csak a tartós termékek vásárlásával tudunk kevesebb szemetet termelni, hanem a komposztálással is.
Egy átlagos háztartási kuka 27,9%-a szerves hulladékokból áll, amik komposztálhatók. Ezzel a módszerrel egyébként nem csak kevesebb szemetet termelünk, hanem tápanyagdús földet is előállíthatunk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy az iszonyatos mennyiségű termelést meg lehetne állítani azzal, ha kisebb igényt tartunk egy adott termékre, például a ruhákra. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek a használtruha üzletek, hiszen olcsó és jó minőségű ruhákat lehet vásárolni, ez által pedig szintén teljesül az újrahasznosítás.
Az Európa Jövőjéről szóló konferencia az újrahasznosítás mellett kardoskodik
Mind az Európai Unió, mind pedig az Európa Jövőjéről szóló konferencia elkötelezett a környezettudatosság és az újrahasznosíthatóság kérdésében. A konferencia január közepén Varsóban fogadott el környezetvédelmi javaslatokat , amelyeket az európai döntéshozók elé terjesztenek:
Az európai polgári vitacsoportok két utolsó ülésszaka február 11–13-án és február 25–27-én lesz, ám addig Ön is hangot adhat a véleményének a digitális platformon keresztül.
