A nyakunkon van és mégsem teszünk ellene eleget: A klímaváltozás

Az uniós polgárokat és környezetüket védő környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Az éghajlatváltozás azonban sokkal nagyobb tempót diktál annál, mint amilyen ütemben eddig megszülettek a környezetvédelmi intézkedések.

Az Európai Unió és a Konferencia Európa Jövőjéről szóló uniós programban kiemelt témának számít a klímaváltozás, amelynek a hatásait már most a bőrünkön tapasztaljuk.

A mai cikkünkben azt fogjuk bemutatni, milyen célokat tűzött maga elé az Európai Unió, továbbá azt, hogy milyen javaslatokat fogalmaztak meg a civilek azon a konferencián, amelyet azért hoztak létre, hogy az európai döntéshozók közvetlenül hallgassák meg az emberek mindennapi kihívásait.

Mit jelent az éghajlatváltozás?

Az éghajlatváltozás röviden és tömören annyit jelent, hogy a föld időjárási jelenségek radikálisan megváltoznak.

Az átlaghőmérséklet folyamatos növekedésével elkezdenek elolvadni a jégsapkák, ezáltal növekszik a tengerszint, kevesebb csapadék esik, a szárazság következtében gyakoribbak az aszályos idők, amelyek természeti katasztrófákhoz és az élővilág pusztulásához vezetnek. Egy mondatban összefoglalva: az éghajlatváltozás oka a globális felmelegedés .

Bolygónk 4,5 milliárd éves történetében ez nem új jelenség, hiszen a föld éghajlata többször is megváltozott. Több száz millió éves felmelegedési és eljegesedési időszakok követték egymást. A jelenlegi globális felmelegedés az elmúlt 150 év hozadéka, és a hőmérséklet drasztikusabban nő, mint korábban bármikor.

Mi okozza az éghajlatváltozást?

Vannak bizonyos anyagok, amelyeket fosszilis tüzelőanyagoknak hívunk, és nagyon károsak a környezetünkre, amennyiben égetjük őket. Ilyen a kőolaj, földgáz, szén, amelyek égésük során úgynevezett üvegházhatású gázokat bocsátanak ki a légkörbe.

Nemcsak ezeknek az anyagoknak az égése, hanem más emberi tevékenységek is bocsátanak ki ilyen gázokat: például az erdőirtás.

Ezzel az a probléma, hogy a föld atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat, így a hő nem képes távozni, mert egy részét az atmoszféra visszaveri, ez által elkezd felmelegedni és a felszín továbbá az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz.

Ha nem lenne üvegházhatás, akkor a föld áltlaghőmérséklete -18°C lenne, így egy bizonyos mértékig az üvegházhatás jótékonyan hat.

Ahogy már említettem, az üvegházhatás során, a bolygónkat érő napsugarakat a föld elnyeli, amely a hőenergiává alakul, majd infravörös sugárzás formájában igyekszik távozni, azonban ennek egy jó részét az üvegházhatású gázokból álló légköri réteg megakadályozza, ez által a visszatartott energia elkezdi melegíteni a bolygót.

A mindennapos emberi tevékenységek során, az üvegházhatás folyamatosan maximumra van növelve, ez által az átlaghőmérséklet még jobban növekszik. Hiába a sok nemzetközi korlátozás és az elkötelezettség a fosszilis tüzelőanyagok és az üvegházhatású kibocsájtások csökkentése mellett, a politikusok klímakonferenciákon való pózolásán túl sok más eredményt még nem tapasztalhattunk.

A szén-dioxid szintje folyamatosan emelkedik, a Meteorológiai Világszervezet egy korábbi mérése szerint, 2019-ben újabb rekordot döntött meg a szén-dioxid kibocsájtás, amely majdnem 150%-kal volt több, mint 1750-ben.

Milyen következményei vannak az éghajlat-változásnak?

Az iparosodás óta eltelt időszakban 1,1 Celsius fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. 2010 és 2020 között rendkívül meleg volt, ebből az évtizedből ki kell emelni a 2019-es évet, amely a második legmelegebb év volt, amit valaha mértek.

A tudósok úgy számolnak, hogy ha ebben az ütemben haladunk, akkor az évszázad végére, 3-5 Celsius fokos emelkedés várható a hőmérsékletben.

A folyamatos felmelegedés miatt, az északi- és a déli sark jégtakarói megolvadnak, a tengerszint megemelkedik, ami viszont áradásokhoz vezet és fenyegeti a part menti környezetet. A klímaváltozás velejárója, hogy sokkal gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási körülmények (erdőtüzek, áradások, viharok, kánikula).

Amellett, hogy számos környezeti hatásnak vagyunk kitéve - ami csak fokozódni fog a jövőben -, az egészségünk és élelmiszer-biztonságunk egyaránt veszélyben van, elsősorban Afrikában és Ázsiában, ahol a világ fiatal népességének számottevő része él.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának megállapításai szerint, amennyiben a világ átlaghőmérsékelete eléri a 2 Celsius fokos növekedést, akkor Afrika népességének a felét az alultápláltság veszélyeztetné.

Mielőtt bárki feltenné magában azt a kérdést, hogy minket Európában ez miért érdekelne, annyit mindenképp szükséges megemlíteni, hogy azok,akik segítség nélkül maradnak egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben,előbb vagy utóbb útnak fognak indulni élhetőbb földrészek felé. Ebben az esetben olyan mennyiségű ember indulna útnak, amely felérne egy újabb népvándorlással.

Ha ekkora a baj, akkor miért nem teszünk ellene?

Már a kérdés is sokkal árnyaltabb annál, hogy egyszerű választ lehessen adni rá. Próbálkozások vannak, meg ígéretek, de hol van a megoldás? Első körben azt kell megérteni, hogy magát a folyamatot nem lehet visszafordítani, hiszen bárhogy is próbál az ember uralkodni a bolygó felett, nem lesz képes a természeti erőkkel harcolni.

Petőfi egy verssorával élve: „Azért a víz az úr!” Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tudunk tenni ellene, vagy legalább mérsékelni azokat a negatív hatásokat, amelyeknek ki vagyunk téve.

Egy korábbi interjúnkban Cseh Katalin Európa parlamenti képviselővel beszélgettünk Cseh Katalin: Most dől el, hogy a jövőben lesz-e értelme az Európai Uniónak January 02. 19:21 , aki elmondta, hogy ha az Unió képes gyorsan és hatékonyan reagálni erre a kihívásra, akkor a saját maga javára fordíthatja az éghajlatváltozást, hiszen nem feltétlen kell az éghajlatváltozást a katasztrófával azonosítanunk, ám kétségtelen, ha nem teszünk ellene, akkor katasztrófa lesz.

Az éghajlatváltozás világszintű megoldását követeli számos nemzetközi szervezet, a civil társadalom és egyre több fiatal is. Ennek eredményeképpen Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke 2019-ben bemutatta az európai zöld megállapodást .

Az európai zöld megállapodás egy mondatban összefoglalva:

az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökkenjen. A gazdaság növekedése függetlenedjen az erőforrás-felhasználástól Az átalakulásnak se egyének, se térségek ne legyenek vesztesei.

A történelmi jelentőségű, a koronavírus utáni új uniós hétéves költségvetés a és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló 1,8 billió (ezermilliárd) eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek finanszírozására szolgál.

Az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el annak érdekében, hogy éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája révén az EU 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Varsóban a civilek sem hagyták szó nélkül az éghajlatváltozást Január elején Varsóban tárgyaltak a polgári vitacsoportok, ahol a plenáris ülésen megszavazták és letették az asztalra a klímavédelmi javaslatokat is.

Belenéztünk a jelentéstételbe, hogy megtudjuk, milyen célokat fogalmaztak meg az európai politikusok számára. A megfogalmazottak jórészt nem nagy horderejű javaslatok, inkább a mindennapi életre és a környezettudatos életmódra való ösztönzést próbálják elősegíteni.

Javasoljuk a befektetéseket új kerékpársávokba és a meglévők fejlesztésébe, hogy biztonságossá és vonzóvá váljon a kerékpározás

Támogatjuk autómentes zónák kialakítását a városokban (a kereskedelmi területek veszélyeztetése nélkül.

Javasoljuk, hogy az EU a tagállamok segítségével dolgozzon ki, fogadjon el és hajtson végre egy közös európai chartát, amely a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik azok minden összetettségében.

Javasoljuk, hogy gyors és tömeges újraerdősítést és erdőtelepítést valósítsunk meg az EU-ban a földhasználat maximalizálása révén.

Különös figyelmet kell fordítani a kitermelt vagy elpusztított erdők újraerdősítésére és a leromlott talajú területek erdősítésére.

Javasoljuk az élelmiszer-csomagolás nem fenntartható formáinak gyors és fokozatos megszüntetését, ideértve a műanyag-csomagolást és az egyéb, biológiailag nem lebomló anyagokat felhasználó csomagolást is.

Javasoljuk, hogy az üvegből, műanyagból, alumíniumból stb. készült elsődleges csomagolások tekintetében az EU egységes módon hozza létre és bővítse ki a betétdíjrendszerek infrastruktúráját az egész EU-ban.

Javasoljuk, hogy az EU hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy egy átmeneti időszakban kötelezővé váljon – különösen a szénerőművek esetében – a CO2-szűrők használata mindaddig, amíg még mindig a hagyományos energiától függünk.

Javasoljuk, hogy az EU ösztönözze, mozdítsa elő és könnyítse meg az éghajlatváltozással kapcsolatos párbeszédet a döntéshozatal különböző szintjei között, a helyi szinttől (polgárok) a globális szintig (nemzeti, nemzetközi és interkontinentális fórumok), valamennyi érintett fél aggályainak kielégítése érdekében.

Ahogy korábban már említettük , nem csak a polgári vitacsoportokban tevékenykedő civilek vesznek részt a konferencián, hanem minden olyan ember, aki valamilyen fórumon elmondja a véleményét egy adott témában. Ezt Ön is megteheti a konferencia honlapján, a digitális fórumon keresztül.