„Az ember nem demokratának születik, hanem megtanul azzá válni”

Európa nem vész el mert átalakul. Talán így lehet legjobban leírni azokat a folyamatokat, amelyek most meghatározzák az európai közösség jövőjét. Ahogy korábban már beszámoltunk 200 civil vitatkozott Strasbourgban, ráadásul a Nyugat is ott volt 2021. September 28. 19:10 róla, az Európai Unió (EU) igyekszik minél több állampolgárt bevonni a jövő kérdéseit érintő döntési folyamatokba azért, hogy kijelöljék merre tartson tovább a közösség.

Szeptember végén mi is ott voltunk a jogállamiságot érintő panelen, ahol megkérdeztünk egy magyar Megkerestük a magyar civilt, aki részt vett az Európa jövőjéről szóló konferencián 2021. September 30. 11:36 résztvevőt is, milyennek élte meg a konferencián végzett munkát és szerinte mi a legfontosabb kérdés, amivel az Uniónak foglalkozni kellene. A mostani cikkünkben betekintést nyújtunk azokba a témákba, amik fő csapásirányt jelentenek az közösség életében és amelyek mentén folyamatosan viták zajlanak.

Intézményi reform

Szinte nap mint nap hallani a kormánysajtóban, hogy az EU egy rossz és gonosz dolog, ami birodalmi szintűvé nőtte ki magát, már majdnem olyan, mint a Szovjetunió, meg különben is állítsuk meg Brüsszelt és az összes európai várost, ami csak létezik, mert minden, ami Nyugat az rossz. Csakhogy ez nem így van.

Ott voltunk Strasbourgban, beszéltünk olyan magyarokkal, akik az Európai Parlamentben (EP) dolgoznak, beszéltünk német és olasz újságíró kollégákkal is és végültük a plenárisokat is. Nincsen semmilyen fajta birodalmi törekvés, de intézményreformra való igény az van, és valljuk be: kell is.

Az EU elkötelezett a további integráció mellett és a jövőben felülvizsgálja azokat az eljárásokat, amelyek az új országok befogadását érintik. Jelenleg 27 ország alkotja az európai közösséget és a következő nagyobb integráció a balkáni országokat tekintve várható.

Erősíteni szeretnék az Európai Parlament (EP) intézményét és sokkal nagyobb hangsúlyt adni az EP választásoknak. Ezt olyan formában kívánják megtenni, hogy az Európai Bizottságtól és a Tanácstól venne át jogköröket.

Újra kell gondolni az Európai Bizottság szerepét, akár azzal, hogy a tagországokban tartott, közvetett választásokkal kell kiválasztani a tagjait és elosztani a felelősségét a szervezeten belül.

Összességében egy jóval erősebb Európai Parlament létrehozása a cél, és a mostani konferenciasorozathoz hasonlóan a civilek erősítése a döntéshozatalban.

Döntéshozatal

Biztosan mindenki tudja, hogy vannak Európa Parlamenti választások. Ezek öt évente történtek és minden ország lakosságarányosan delegál képviselőket. Fontos tudni, hogy a parlamentbe nem nemzetiségek szerint ülnek be a politikusok, hanem pártcsaládokba. Az európai szocialista pártok a szocialistákhoz, a jobboldali konzervatívok a néppártba, a liberálisok ez európai liberálisokhoz stb.

Aki követi az európai döntéshozatalt, az pontosan tudja, hogy Magyarország, pontosabban Orbán Viktor és kormánya mekkora galibát okozott Magyar-lengyel vétó: jogállamisági halasztás a költségvetés támogatásáért cserébe 2020. November 26. 17:24 azzal, hogy nem szavazta meg a költségvetést.

Meg kell változtatni a szavazási procedúrát az Unión belül, és az egyhangú szavazást fel kell váltania a többségi szavazásnak.

Sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség az európai döntési folyamatokban, mert ember legyen a talpán, aki tudja, hogy milyen döntések vannak készülőben a szervezeten belül. Fel kell gyorsítani a döntései folyamatokat, és ehhez elengedhetetlen az, hogy az EU-nak a jogkörét bővítsük.

Minél több civil kell bevonni a döntéshozatalba, és nem időszakos, hanem állandó jelleggel, legyen szó népszavazásokról vagy olyan civil fórumokról, ahol a politikusok mellett az állampolgárok is folyamatosan követhetik az Unió döntéshozatalát.

Szorosabb integráció

Benn ültem egy szombati plenárison és szorgosan jegyzeteltem az elhangzottakat, hirtelen felkaptam a fejemet amikor Jan Wouters professzor megemlítette Orbán Viktor nevét, amikor az európai értékközösségről szólt a vita.

A professzor szerint vannak eltérő álláspontok, és az Unión belül ma sem tisztázott, hogy mennyire mondható egy értékközösségnek. Nem szeretnék politikafilozófiai eszmefuttatásokba belebonyolódni azzal, hogy objektív választ keresek az értékközösség fogalmára, pedig kellene, hiszen az EU elkötelezett a szorosabb integráció mellett.

Ha azt mondom, hogy gazdasági érdekközösség, azt mindenki elfogadja kivétel nélkül. Az EU igyekszik létrehozni egy közös adózási rendszert, összhangba hozva az Európai Unió gazdasági céljaival.

Fejleszteni az európai intézményrendszereket, tisztázni és leírni az Európai Unió értékeit és funkcióit, és ezen értékek alapján szabályozni az európai közösség működését.

Európai értékek és európai identitás építése

Talán itt van a legnagyobb törésvonal Európán belül. Nincs egyértelmű válasz arra, hogy melyik identitás erősítése a fontosabb: a hazai vagy az európai. Ennek a kontinensnek közös történelme van, közös múlt, közös királyok uralkodóházakkal, közös kultúra, és Robert Schuman óta egy közös jövője. Vannak, akik azt szeretnék, hogy az EU egy gazdasági közösség maradjon, és vannak olyanok, akik egy Európai Egyesült államokban hisznek. Ez a mai európai politika törésvonala, és mindenki ítélje meg a saját ízlése szerint.

Alicja Gescinska lengyel-belga filozófus azt mondta az egyik ülésen: „Az ember nem demokratának születik, hanem megtanul azzá lenni”

A filozófusnő hozzátette, hogy aggasztónak találja azt, hogy sok fiatal szerint a szervezet kudarcra van ítélve, éppen ezért ezen a szemléleten változtatni kell. Első lépésként meghatározni azt, hogy mit is kellene pontosan végeznie az Európai Uniónak.

Az Unió viszont elkötelezett az európai identitás megerősítése mellett, ami alapvetően jó dolog. Nézzük tehát meg, milyen célokat tűzött ki maga elé a szervezet

Az Európai Unió kitart a demokráciára való, nevelés mellett, méghozzá nagyon határozottan. Ha lehetséges minél korábban, már gyermekkorban el kell kezdeni, hiszen, ahogy Gescinska is említette, ez nem egy velünk született tulajdonság, ezt el kell sajátítani.

Biztosítani kell a jogot arra minden országban, hogy az ott lakók megismerjék a demokrácia valódi értékeit.Meghatározni azokat az értékeket, amelyek európaivá tesznek minket. Leírni a közös múltunkat és megismerni a közös történelmünket.

Az embereknek meg kell ismerniük, hogy valójában mit csinál az Európai Unió, mi a feladata, milyen szervei vannak és miért fontos ezeknek a létezése.

Beszélni kell az Európai Unióról az iskolákban a közösségi média felületein, és azokról az ügyekről, amelyekben az Unió döntéseket hoz

Egyszóval, közelebb kell vinni az Európai Uniót az emberekhez, hogy ne azt érezzék, hogy ez valami mondvacsinált szervezet és főleg ne azt higgyék, amit a kormány kommunikál róla, mert Soros György már kicsit ciki ellenségkép.

Egyenlőség

Ismét egy újabb téma, aminél már nyílnak a bicskák a zsebekben és repkednek a kocsmákban a söröspoharak a felfűtött politikai hangulat miatt. Két nagyon fontos téren nem valósul meg minden európai országban az egyenlőség kérdése. Ebből az egyik a gender, a másik pedig a magyar kormány kedvenc témája, az LMBTQ kérdése. De menjünk sorban.

Johanna Kantola Strasbourgban elmondta, hogy az olyan kérdések mint a gender, teljesen át van politizálódva Európában.

A gender szót először is tisztázzuk, mert a köztudattal ellentétben nem Soros áll mögötte, és még csak nem is a háttérhatalmak találták ki ezt a szót. A gender a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó szociológiai tudományág. Az Európai Unió síkra szállt a női egyenjogúságért, és ezt nem feltétlen jogi értelemben kell érteni, hanem minden más, és főként gazdasági szempontokat nézve.

Azt gondolom, ez egy olyan kérdés, ami alapból nem lehetne vita tárgya, és szerencsére az EU-nak vannak is célkitűzései erre vonatkozólag:

Egyenlő lehetőség és feltételek a nők és férfiak előtt mind a tanulmányokat, mind pedig a gazdasági szempontokat tekintve.

Minél előbb el kell érni, hogy megvalósuljon az egyensúly a férfiak és nők között, és elérjük a nemek közötti egyenlőséget. Ehhez az kell, hogy bele kell vonni ezt a kérdést az EU irányelvei közé.

Az LMBTQ jogok tekintetében hasonló célkitűzéseket fogalmazott meg az Európai Unió. A legfontosabb deklarálni azt, hogy egyenlőség nélkül nincsen demokrácia.

Az Európai Uniónak biztosítania kell a jogot és a felelősséget arra vonatkozólag, hogy mindenki egyenlőnek érezhesse magát a saját országában.

Védeni kell az LMBTQ közösségeket, és az EU elkötelezett az mellett, hogy mindenkinek joga van házasodni, még azoknak is, akik a saját nemükhöz vonzódnak.

Az Európai Uniónak létre kellene hozni egy olyan részleget, amelyben biztosítják a kiállást a kisebbségi jogok mellett és harcolnak a rasszizmus ellen.

Erősebb demokrácia, a jogállam védelme

Nagyon sok vita zajlik ebben a kérdéskörben is. Hogy lehet leírni egy jogállamot? Sok jogász és filozófus adna sokféle választ. Ha valaki olvasta Francis Fukuyama művét: A történelem vége és az utolsó ember, az talán közelebb kerülhet a megoldáshoz.

A liberális államban a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszerére épül, azaz, hogy a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom különválik. Ezt a felvilágosodás kori filozófus, Montesquieu óta tudjuk. De mi történik akkor, ha vannak olyan országok, ahol ezt az elvet (ami amúgy a demokrácia alapköve) nem igazán sikerül betartani?

Védeni kell a jogállamiság elveit minden tagországban, kivétel nélkül. El kell érni, hogy a demokrácia egy stabil berendezkedés legyen minden tagállamban.

Egységesíteni kell az európai joghatóságot, hogy minden állampolgár védelme érdekében és garantálni kell az igazságszolgáltatás függetlenségét minden tagországban.

Támogatni kell a civil szervezeteket, és megakadályozni, hogy bármely kormány elnyomja vagy ellehetetlenítse őket.

A demokrácia egyik alapfeltétele a társadalmi jólét, ezért biztosítani kell az emberek számára egy pénzügyi és gazdasági minimumot, ami garantálja az európai polgárok jólétét. Lényegében egy európai minimálbért.

Az Európai Uniónak garantálnia kell az alapvető méltósághoz való jogot azzal, hogy biztosítja állampolgárai számára az egészséghez és gyógyuláshoz, valamint a tanuláshoz való lehetőséget.

Civil jogokért való küzdelemben az EU elkötelezett a korrupció elleni harcban, továbbá jóval keményebb fellépést szorgalmaz a gyermekpornográfia, a drog és az emberkereskedelem ellen.

Fel kell mérni, hogy a Covid-19 milyen mértékben terjedt ki a szabadságunk korlátozására például: a munkában stb.

Sokkal keményebb szankciókat kell bevezetni azok ellen az országok ellen, amik nem akarják követni az Európai Unió alapvető értékeit és ezzel gyengítik az ország demokratikus működését.

Média, dezinformációk és személyes biztonság

Szerintem sokaknak él még az emlékeikben 2020 márciusa, amikor olyan dolgok történtek, amelyeket egy évvel korábban talán nem is gondoltunk volna. Sorra zárták be az iskolákat, maszkos és szkafanderes emberek járták az épületeket, és nap mint nap haltak és fertőződtek meg emberek. Erre senki nem volt felkészülve, általános sokk és bénultság volt minden létező politikai vezetésben.

Azonban voltak olyan országok (Oroszország, Kína) amik megpróbálták ezt a bénultságot kihasználni arra, hogy dezinformációkkal és hamis adatokkal bombázva az embereket megpróbálják aláásni az Európai Unió tekintélyét és jelentőségét. Több ezer hamis oldal igyekezett ezt véghez vinni, és az EU talán ekkor jött rá először, hogy az információ fegyver, amit ott akkor ellene fordítottak.

Az EU-nak kötelessége fellépni az álhírek és a nagy techvállalatok hatalma ellen. Alicja Gescinska hozzátette, hogy itt nem a média feletti uralomról van szó. Hanem arról, hogy senki ne tudjon álhírekkel (fake news) bombázni az embereket és szélsőséges eszméket terjeszteni.

Azért, hogy elkerüljék az ehhez hasonló támadásokat ezeket a célokat tűzte ki az EU:

Támogatni kell azokat a képzési programokat, amelyek megvédenek minket az álhírektől, és népszerűsíteni kell a kritikus és konstruktív kapcsolatot a közösségi médiákkal.

Fel kell venni a harcot azok ellen az oldalak és felültek ellen, amik dezinformációkat terjesztenek.

Szorgalmazni kellene olyan szabályozásokat a közösségi médiában, amelyek kiszűrik azokat az álhíreket, amelyek káros hatást váltanak ki a demokrácia és az alapvető emberi értékek ellen.

Védeni kell a személyes adatok biztonságát, és meg kell találni a módját annak, hogy a nagy tech cégek ne tudjanak visszaélni a személyes adatainkkal.

Az Európai Unió igyekszik ezeket a célokat konferenciákkal és minél több civil és újságíró meghallgatásával megvalósítani. Telexes kollégánk, Körömi Csongor most hétvégén járt kinn Strasbourgban, és az alábbiakról számolt be a lapunknak:

Ezen kívül továbbra is folytatódnak az EU konferefenciái, ahol különböző paneleken vonja be az állampolgárokat, hogy minél szélesebb közönséget tudjon reprezentálni a jövőt érintő döntéshozatalban. Ezen a hétvégén EU a világban/migrációval találkozó zajlik majd október 15-17 között.)