Rengetegszer halljuk a politikusokat a tévében, ahogy hosszas eszmefuttatásokkal próbálják megmagyarázni, hogy miért jó a napenergia, hogyan kéne szankcionálni azokat a gyárakat, amelyek a legjobban rontják a levegő minőséget stb.
Sokan úgy gondolják, hogy a klímaváltozás egy olyan probléma, mint a gazdaság és az infláció alakulása, ami ellen mi, átlagemberek, nem tehetünk semmit. Nos, ez nem így van.
Az Európa Jövője Konferencia számos olyan javaslattal állt elő, amelyek nem nagyszabású megoldásokra fókuszálnak, nem azt harsogják, hogy bontsuk le az összes környezetszennyező gyárat, dobjuk ki az autóinkat és térjünk vissza a természetbe, hanem arra próbálnak megoldást találni, hogy az ember miként tud harmóniában élni a természettel.
A most következő cikksorozatunkban arról számolunk be, hogy mit tudunk tenni kicsiben környezetünk megóvása érdekében.
A mindennapi autózás az egyik legfőbb oka a szén-dioxid kibocsájtásnak
Bizonyára nem kell bemutatni egy szombathelyinek sem azt, hogy milyen állapotok uralkodnak az utakon, főként a hétköznapok azon szakaszában, amikor az emberek munkába sietnek vagy éppen onnan igyekeznek haza.
Ez nem a város sajátossága, hiszen ez így van Budapesten és más városokban is. Ilyen esetben lehet támadni a politikusokat, az önkormányzatot, színezettől függetlenül, de elgondolkodtunk már azon, hogy nekünk, civileknek ebben mi a felelősségünk?
Miközben nem egy Facebook-hozzászólásban lehetett olvasni azt, hogy a környezetszennyezésért mind a nagy cégek és vállalatok a felelősek – ami nyilván részben igaz -, addig a legtöbb családban már nem egy, hanem legalább két autó áll rendelkezésre.
A közlekedés felelős a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30 százalékáért Valójában honnan jönnek a klímánkat tönkrevágó gázok? 2021. December 21. 07:30 , amelynek 72 százaléka a közúti közlekedésből származik.
A személyszállításból származó szén-dioxid-kibocsátás aránya jelentősen eltér az egyes közlekedési eszközöket esetében. A személygépjárművek a leginkább szennyezőek, az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60,7 százalékáért felelősek.
Az sem mindegy azonban, hogy hány utast szállít egy-egy autó: ha többet, akkor a legkevésbé szennyező járművek közé tartozhat. Európában azonban átlagosan csupán 1,7 utast szállít egy autó, így pedig más közlekedési eszközök, mint például a buszok, jelenleg kevésbé káros alternatívát jelentenek.
„Nem az én autóm menti meg a világot…”
Ha minden családban csak egy ember elkötelezné magát amellett, hogy más lehetőséget válasszon az autózás helyett, akkor már sokkal élhetőbb környezetet teremtenénk saját magunk és az élővilágunk számára.
Jelenleg az Európában használatos autók nagy része benzinnel működik, habár az elektromos autók is egyre népszerűbbek.
Az akkumulátorokkal működő elektromos autók száma a 2016-os adatokhoz képest 2017-re 51 százalékkal emelkedett. Azt a kérdés viszont, hogy egy autó mennyi szén-dioxidot bocsát ki, nemcsak használatuk közben kell feltennünk, hanem az előállításuk és szállításuk során is.
Az elektromos autók előállítása és szállítása kevésbé környezetkímélő, mint a belsőégésű motorral rendelkezőké, ugyanakkor ha azt nézzük, hogy mennyi káros anyagot bocsátanak ki a gyártásuktól a bontásukig, akkor az elektromos autók bizonyítottan környezetkímélőbbek, mint a benzinnel működők.
Mivel a megújuló energiaforrásokból származó elektromosság használata várhatóan egyre növekszik a jövőben, az elektromos autók egyre kevésbé lesznek károsak a környezetre.
Annak ellenére, hogy a tömegközlekedés szintén járművekkel történik, sokkal környezetkímélőbb megoldásnak számít, mintha a család minden egyes tagja külön autóval közelítené meg a saját munkahelyét.
A busz ugyanúgy elindul négy vagy huszonnégy utassal, hiszen menetrendszerűen járnak. Ha optimális kihasználtságúak, akkor az egy főre jutó környezetszennyezés mértéke sokkal kisebb, mint a személygépjárművek esetében.
Mind a buszok, mind pedig a villamosok esetében is elmondható, hogy használatuk 95%-kal kevesebb útfelületet vesz igénybe, mintha az utasok mindegyike autóval közlekedne, és 95%-kal kevesebb energiát igényel kilométerenként, utasokra lebontva.
A tömegközlekedésben energiatakarékossági szempontból a vonatok a legkedvezőbbek. Ugyanolyan teljesítmény mellett a gépjárművek nyolcszor annyira terhelik a környezetet, mint a vasúti közlekedés.
Jön a tavasz, elő a biciklikkel!
Kétségtelenül a közlekedés leginkább klímabarát formája az, amikor a saját testünket terheljük meg annak érdekében, hogy elérjük az úticélunkat. A biciklizés ennek kiváló példája.
Több nyugati országban a kerékpározás legalább olyan általános jelenség, mint az, hogy nálunk leugrik valaki a Tescóba akciós tejet venni.
Strasbourgban az Európa Parlament fővárosában, szintén rengetegen járnak kerékpárral:
De miért jó a biciklizés? Amellett, hogy nulla szén-dioxid kibocsájtással juthatunk el oda, ahova szeretnénk, még sokkal egészségesebb megoldást is jelent a saját testünk számára, ami szintén nem elhanyagolható tényező, de erről majd egy másik cikkünkben foglalkozunk. A biciklizés során rengeteg kalóriát égethetünk, erősíti a lábizmokat és kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert.
Itt már természetesen szóba jöhet a politikusok felelőssége is, hiszen, ha nincs megfelelő infrastruktúra, akkor nincs elég ösztönzés sem arra, hogy valaki az autója helyett a kerékpárját válassza. A napokban járta be a hír a magyar sajtót, hogy négy méter széles bringasztráda épül Bécsben azért, hogy elősegítsék a gyors és biztonságos kerékpározást.
A környezet- és egészségbarát közlekedés másik fontos módja lehet gyaloglás. Ez korábban teljesen természetes formája volt a közlekedésnek.
Szvjatlana Alekszievics Nobel-díjas, Csernobili ima című könyvében több olyan szemtanúval is beszélgetett, akik elmondták, hogy sokszor tizennégy kilométert sétáltak azért, hogy a legközelebbi faluban sót vásároljanak, majd a több kilós zsákokat a vállukra pakolták és úgy indultak vissza a saját falujukba.
A gyaloglás jótékony hatásai között szintén meg lehet említeni azt, hogy erősíti a szívet, csökkenthetjük vele a rák és cukorbetegség kockázatát, emellett jót tesz az idegrendszerünknek is.
Még mindig van egy opció
Ha valaki szeretne kicsit környezettudatosabb életet élni, de nem szeret sem gyalogolni, sem pedig tekerni, akkor egy átmeneti megoldásként itt vannak a rollerek. Az utóbbi években komolyan megszaporodott a számuk az utakon és komoly népszerűségnek örvendenek.
Viszonylag gyors közlekedést biztosít, könnyedén tárolható és szállítható, és amellett, hogy nem szennyezi a környezetet, még izgalmas is egy ilyen úti eszköz.
Milyen javaslatokat fogadott el az Európa Jövője Konferencia?
Javasoljuk a befektetéseket új kerékpársávokba és a meglévők fejlesztésébe, hogy biztonságossá és vonzóvá váljon a kerékpározás.
Mind az Európai Uniónak, mind pedig az Európa Jövőjét alakító konferenciának is kiemelt célja az, hogy a klímaváltozást megpróbáljuk a saját oldalunkra állítani és kihasználni a benne rejlő lehetőségeket ahelyett, hogy romba döntenénk az eddig életünket.
A legutóbbi cikkünkben már beszámoltunk 
A nyakunkon van és mégsem teszünk ellene eleget: A klímaváltozás 2022. February 05. 11:45 arról, hogy mi az éghajlatváltozás és arról is, hogy milyen veszélyekkel nézünk szembe, ha nem változtatunk az eddig megszokott romboló életmódunkon.
