A huszonegyedik század rengeteg új kihívást hozott magával. A politikusok rájöttek, hogy ha szeretnének megoldásokat találni ezekre a problémákra, akkor be kell vonni a folyamatba azokat az embereket, akik nap mint nap szembesülnek velük.
Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elkötelezték magukat amellett, hogy meghallgassák az európai polgárokat. Megálmodtak egy konferenciát , amelyben civilek, politikusok, szakszervezetek a döntéshozókkal közösen fogalmaznak meg javaslatokat arról, hogy merre menjen tovább Európa.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla , polgárok az élet minden területéről és az Unió minden szegletéből részt vehetnek a programban. Különösen fontos a fiatalok részvétele, akik központi szerepet játszanak az európai projekt jövőjének alakításában.
Amellett, hogy a négy polgári vitacsoport a bizottságokhoz hasonlóan javaslatokat és megoldásokat fogalmaz meg a plenáris ülés számára, sok más fórumon zajlanak a konzultációk, ahol szintén ugyanolyan értékű javaslatok születnek mind online, mind offline formában.
Nemrég Strasbourgban
készítettünk
Dobrev Klára: Lépésről lépésre közelebb kell kerülnünk az Európai Egyesült Államok világához
January
16.
18:56
interjút, több magyar Európa parlamenti képviselővel, köztük
Cseh Katalinnal
is, aki elmondta, hogy Magyarországon már négy városban szerveztek közösségi fórumot, ahol a magyarok közvetlenül szólhattak bele az Unió jövőjébe.
Legutóbb Varga Judit igazságügyi miniszter posztolt a közösségi oldalára egy bejegyzést "Európa jövője a Ti kezetekben van"! címmel, ahol Navracsics Tibor, korábbi európai uniós biztossal közösen folytat beszélgetést fiatalok társaságában.
A járvány nem egyszerűsítette a helyzetet, azonban a digitális platform lehetőséget biztosít arra, hogy bárki, akár otthonról is elmondhassa a problémáját, vagy javaslatot fogalmazzon meg ennek az orvoslására.
A Konferencia Európa Jövőjéről szóló évközi jelentéséből kiderül, hogy a magyarok a legaktívabb országok között vannak.
A digitális platformon a hozzászólókat az aktivitás előtt arra kérik, hogy adjanak információt a lakóhelyük szerinti országról, a végzettségükről, a korukról, a nemükről és a foglalkoztatási helyzetükről. Természetesen ezeket az adatokat anonim módon kezelik.
Egymillió lakosra levetítve Magyarország a tavasztól őszig tartó szakaszban szintén előkelőhelyen áll. Ebből látszik, hogy sokakat érdekel hazánkban is az Unió jövője. Ez egyébként egy korábbi interjúnkból is kiderül, hiszen szeptemberben megkerestük azt a magyar résztvevőt, aki aktív tagja a polgári vitacsoportok munkájának.
Az ősztől induló polgári tanácskozásoknak és a sajtónak köszönhetően, még nagyobb lett a magyarok aktivitása. Az alábbi táblázatokból kiderül, hogy szeptembertől novemberig, az összes hozzájárulást tekintve hazánk a második helyen áll, míg az egymillió lakosra levetítve pedig abszolút az első.
Ezek a számok összhangban vannak a hozzájárulások népességarányos szintjével:
Az elmúlt időszakban Magyarországon volt a legmagasabb az aktivitás, 1 millió lakosra 52 hozzájárulás jutott.
Emellett az egymillió lakosra vetített hozzájárulások száma Szlovénia, Belgium és Litvánia esetében is magas volt.
A teljes időszakok nézve 1083 hozzájárulással az Európai demokrácia, valamint 1065 hozzájárulással az éghajlatváltozás és a környezetvédelem vezetik a legnépszerűbb témák listáját.
Korábban mi is szerettük volna felmérni, hogy Önök mit tartanak a legfontosabb ügynek, amelyben sürgősen dönteni kellene az Uniónak. Nálunk jelenleg a jogállamiság kérdése viszi a prímet az összes közül, nem sokkal lemaradva a második helyen az Unió intézményi reformja áll, míg a sereghajtó a személyes adat védelme iránti elkötelezettség.
