Az Európa Jövőjéről szóló konferencián az egyik legvitatottabb téma az európai demokráciák kérdése. Számos hozzászóló az európai intézmények átalakítását, sőt az Európai Unió föderalizációját sürgeti. Különböző javaslatok a polgárok fokozott részvételére is felszólítanak.
Ebbe a témakörbe három fő kérdés kapcsolódik, amelyeken a konferencia résztvevői vitatkoznak:
Az Európai Unió föderalizációjának a kérdésével egy korábbi
interjúnkban
Dobrev Klára: Lépésről lépésre közelebb kell kerülnünk az Európai Egyesült Államok világához
January
16.
18:56
foglalkoztunk. Ebben a cikkünkben azokkal a javaslatokat szeretnénk bemutatni, amelyek az intézményi átalakításról valamint a parlamenti választásokról szólnak.
Hogy néz ki jelenleg az Európai Unió?
Az Európai Uniónak három fő döntéshozó szerve van:
Az Európai Parlamentet az EU minden országából érkező 705 képviselő alkotja. Méretük alapján a nagy országoknak több tagja van, mint a kisebbeknek. A hasonló politikai nézeteket valló képviselők politikai csoportokban (frakciókban) dolgoznak együtt. Nem állampolgárság szerint alkotnak csoportokat.
A Parlament a Tanáccsal együtt hozza az európai joggal kapcsolatos döntéseit. Ha a Parlament és a Tanács nem tud egyetérteni a jogszabályalkotásban, nem születik új jogszabály. A Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét és hagyja jóvá a Bizottság mint testület 27 tagjának kinevezését, valamint az Európai Unió költségvetését.
Az Európai Tanács az EU-tagállamok állam- és kormányfőit egyesíti. Évente legalább négy alkalommal ülésezik. Tanácskozásait gyakran nevezik „EU-csúcsoknak” is.
Az Európai Tanács az EU fő célkitűzéseit és átfogó politikai irányvonalait határozza meg. Élén a 2,5 évente megválasztott elnök áll.
Az Európai Tanács nem fogad el uniós jogszabályokat. Ez ugyanis az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a feladata. Az Európai Bizottság 27 tagú – egy elnök és 26 biztos alkotja (akik között alelnökök is vannak).
Az elnök személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, és formálisan az Európai Parlament választja meg 5 évre. Mindegyik EU-tagállam egy-egy biztost delegál.
A biztosokat szintén 5 évre nevezik ki, miután a saját országuk jelölte és az Európai Parlament jóváhagyta őket. A biztosok nem a származási országuk véleményét, hanem az EU közös érdekeit képviselik.
Intézményi reformok
Korábban már írtunk arról, hogy a konferencia aktív résztvevői, a polgári vitacsoportba delegált civilek mellett, bárki részt vehet a Konferencia Európa Jövőjéről szóló uniós projektben.A honlapon található digitális platformon bárki megoszthatja az elképzeléseit a konferencia bármely témájában, amelyet az Unió döntéshozói aktívan figyelnek. A következőkben azokat a digitális platformon megírt javaslatokat szedtük össze, amelyek belekerültek a novemberi jelentéstételbe.
Számos ötlet foglalkozik az európai intézmények reformjával, különösen azzal a céllal, hogy az uniós intézmények hatékonyabbá, átláthatóbbá és polgárközelibbé váljanak. Az ötletek közé tartoznak az intézményi struktúra komolyabb átalakítására irányuló javaslatok.
Az Európai Parlamenttel kapcsolatban a hozzászólók leggyakrabban azt szorgalmazták, hogy az intézményt ruházzák fel tényleges jogalkotás-kezdeményezési hatáskörrel.
Néhányan azt is kezdeményezik, hogy a Parlament költségvetési hatásköröket is kapjon. Vita tárgyát képezte az Európai Parlament székhelye is: egyes hozzászólók azt szorgalmazták, hogy szülessen döntés Strasbourg és Brüsszel között.
Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa kapcsán a platformon, illetve azon belül az „Európai demokrácia” téma keretében újra és újra felmerült az az ötlet, hogy a tagállamok vétójogának megszüntetése érdekében át kellene térni a minősített többségi szavazásra. (A minősített többségi szavazásról a Strassbourgban készült Cseh Katalin
interjúban
Cseh Katalin: Most dől el, hogy a jövőben lesz-e értelme az Európai Uniónak
January
02.
19:21
olvashatnak.)
Szóba került a Tanácsnak az EU intézményi struktúráján belüli szerepe is valamint javaslatok érkeztek a kétkamarás jogalkotási rendszer Unióban való elmélyítésére.
Élénk vita zajlott arról az ötletről, hogy az EU-nak legyen-e egy közvetlenül választott elnöke, aki az Európai Bizottság elnökének, illetve az Európai Tanács elnökének a feladatkörét egyaránt ellátja.
Egyes hozzászólók továbbá azt szorgalmazták, hogy egyetlen kapcsolattartó képviselje az EU véleményét a külkapcsolatok területén.
Európai parlamenti választások
Az intézményi reformokkal kapcsolatos ötletek egyik csoportja az európai parlamenti választások lebonyolításának módosítását szorgalmazta az uniós demokratikus folyamatokban való polgári szerepvállalás fokozása érdekében.
Az egyik leggyakrabban megvitatott és széles körben támogatott javaslat az uniós szintű nemzetek fölött álló választási listák létrehozására vonatkozik, vagy egy új választási körzet létrehozására a más tagállamban élő európaiak számára, hogy a jelölteket arra ösztönözzék, hogy inkább európai, mint hazai kérdésekre összpontosítsanak.
Számos javaslat hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalokat nagyobb mértékben vonják be a politikai döntéshozatalba, hogy a döntések hosszú távú megfontolások alapján szülessenek. Ugyanitt vannak arra irányuló javaslatok is, hogy egységesítsék az európai parlamenti választásokon való részvétel alsó korhatárát, és azt lehetőleg 16. életévben határozzák meg.
Ezek az ötletek többek között a fiatalok szavazásra való ösztönzését célozzák, amit a résztvevők gyakran kulcsfontosságúnak tartanak.
