Ez utóbbi jelzőt az utolsó fellépő, a szombathelyi Voler Mouche fogalmazta meg saját magáról. Róluk majd később, de stílusukkal könnyen zárták a programot, ugyanis senkit sem pörgettek fel, így nem is kellett lecsillapítani a hangulatot, csillapodott az magától.
Kevés az önkéntes
Támogasd a Nyugat.hu-t!
Sajnos, egyéb elfoglaltságaink miatt a délutáni fellépőkről lemaradtunk. Pedig a Fuzzbox Jimmy Hendrix imádatával egyet tudunk érteni, szereztek ők már kellemes perceket többször is. Az Irie Rocktrió-ról nem tudunk mit írni, nem hallottuk őket, sajnáljuk, mert a trió ebben a műfajban mindig érdekes, hiszen keményen dolgozniuk kell a zenészeknek, hiába, kevés a hangszer.
Amit viszont a legjobban sajnálunk, az Thanks Jimmy produkció volt. Tavaly már leírtuk egyszer, a dolog lényege, hogy önként jelentkező gitárosok, lehetőleg minél többen, egyszerre játsszák Jimmiy Hendrix Hej, Joe c. örökzöldjét, ezzel tisztelegve a túl korán elhunyt gitároslegenda előtt.
Úgy tűnik, a visszafogottabb közönségérdeklődés hatással volt a zenészi aktivitásra is, míg tavaly azt írtuk Thanks Jimi! – Ötven gitáros nyomta a Hey Joe-t 2010. May 02. 11:09 , hogy olyan ötven gitáros nyomta együtt a bluest, a szemtanúk szerint most ennél némileg kevesebben voltak. Kár, mert Szombathely ezzel felkerülhetne arra a térképre, amelyen a Thans Jimmy-városok vannak, köztük olyanok, ahol ezreket mozgat meg a nemes ügy.
Nem kellett tolakodni…
A Mediawave most már szokásos fellépője Zsoldos Báró Zoltán, tavaly egy trióval, most a négytagú Kacifánt együttessel, amely ígérete szerint magyar népzene által megihletett bluest játszik. A beszámolók szerint alig egy órát játszottak, az biztos, hogy este hétkor már nem voltak a színpadon.
És a színpad előtt sem voltak sokan, éppúgy, mint az elmúlt napokban, most sem kellett tolakodni, lökdösődni. Kényelem szempontjából ez kedvező, de úgy látszik, nincs igazán értéke a közönség szemében az ingyenes produkcióknak. Pedig ezeknek az lenne a célja, hogy felkeltse a városlakók figyelmét a fesztiválra, hátha ezzel a fizetős programok is nagyobb nézőszámot vonzanak. Úgy tűnik, nem nagyon jön be a taktika, érdemes lenne elgondolkodni az okokon.
Pedig ilyenkor, a szabadtérre szervezik be a közönségbarátabb, vagyis populárisabb programokat. De nagyon látszik, hogy ezek, a populáris zene mívesebb produkciói mára rétegzenék lettek. Mint ahogyan az lett az egy fokkal gépiesebb beütésű Voler Mouche is.
Altatódal a Voler Mouche-tól
- Mindjárt elalszom ezen a zenén – mondja mellettem egy fiatal nő, ásítva, a koncert 25. percében. És igen, ez a legszembetűnőbb. Monotonitást sugalló kompozíciók, amelyek a megszólalásig, sőt, még azután is hasonlítanak egymásra, hiába énekel különböző dallamokat a szép hangú, és komoly kvalitásokkal rendelkező Kiss Flóra.
És ez érvényes a kompozíciókra is. Láthatóan nagy gonddal megszerkesztett, meghangszerelt dalokról van szó, amit – mint említettük - improvizatív popnak minősít a zenekar. Szerény véleményünk, hogy klubokba, zenelejátszókba való ez a stílus, nem igazán szabadtéri koncertre.
Pedig igényes a dolog, mint említettük már, komoly zenészi teljesítményről, hangszerelési tudásról árulkodik. Csak kissé – hogy is mondjam – egysíkú, és egy idő után a dobgép monotóniája idegesítővé válik. A legjobb percek azok, amikor a bossanovás ritmusképletek jönnek elő, azokban van némi lendület. Kár értük, pedig úgy gondoltuk, három év alatt (lásd második bekezdésünktől itt ) sikerül elmozdulni az izgalmasság felé.
A show folytatódik
És még egy megjegyzés. Értjük mi, hogy külföld és MySpace, meg hogy angol nyelven lehet komolyabb sikereket elérni. De a közönségsiker egyik legfontosabb feltétele, hogy a közönség képes legyen azonosítani magát a színpadon látottakkal, hallottakkal. Ha a dallamok még nem ismerősek, akkor a szöveg, a megjegyezhető refrén adja ehhez az alapot. Ez itt hiányzik - főleg egy ilyen heterogén, gyerekektől idősekig terjedő közönségpaletta előtt -, úgyhogy szerintünk van azért hátulütője is az angol favorizálásának.
Mindent egybevetve, lehet, hogy szándékos volt őket a szabadtéri program végére rakni, hiszen ácsorgó, nézelődő, ásítozó embereket láttunk a Főtéren. Talán nem is baj, hiszen vasárnap van, holnap munkanap, és – sajnos – vége a Mediawave szabadtéri programjainak.
A fesztivál persze folytatódik, a program Mediawave rovatunkban elérhető.
