A Rohonci úti sportkomplexum mostani helyén lévő, a Perint patak melletti terület hivatalos megnevezése évtizedekig lóvásártér volt. A XX. század elején a gépesítéssel egyre inkább háttérbe szorultak a ló- és marhavásárok. 1919-ben megalakult a MÁV Haladás Dal- és Önképzőkörének sportosztálya atlétikai, labdarúgó, teniszező és tornász részlegekkel. Mivel az egyesületnek nem volt saját sportolásra alkalmas területe, a kezdeti időkben mindenfelé bérlők voltak a vasutas sportolók. Egy állandó sportpályának alkalmas térség bérbevételéről 1920-ban kezdődtek tárgyalások a várossal. A kiszemelt terület a lóvásártér nyugati oldalán levő mintegy kétszáz méter hosszú és 120 méter széles sáv lett, amelynek ötéves bérleti díja tízezer korona lett volna.
A Haladás labdarúgói ekkoriban már bajnoki keretek között is szerepeltek: 1920. március 21-én a városligeti pályán játszottak az MLSZ Dunántúli Kerületének csoportjában és első mérkőzésükön a Szombathelyi SE-től 2:1-re kaptak ki. Az első hivatalos bajnoki gólt Koszogovits Ferenc szerezte. 1921. február 1-jén aztán megszületett a város és a MÁV Haladás sportosztálya közötti szerződés. Kiskos István polgármester és Horváth Jenő MÁV főmérnök, ügyvezető elnök voltak az aláírók. A következő hónapban a talajegyengetéssel elkezdődött a pályaépítés.
A terület körül két méter magas deszkakerítést, futópályát, ugró- és teniszpályákat, két tribünt, raktárat, öltözőt és klubhelyiséget terveztek (utóbbinak egy ideig két vasúti kocsiszekrény adott otthont). A szerződésben szerepelt egy olyan pont is, hogy az ekkoriban még megrendezett lóvásárok után a Haladás költsége volt a trágya és egyéb szemét elszállíttatása. A pálya helyének a (nagyjából a mostani Gépipari és Műszaki Középiskola mögött elterült) perinti népfürdő és a Rohonci út közötti területet jelölték ki. A patak felől részen ezer fős tribün építése kezdődött el, alatta öltözők és egy húsz méter hosszú birkózóterem kialakítására is sor került.
A futballpálya ekkori, eredeti mérete 111x69 méter volt. Már akkor úgy tervezték meg, hogy a közepe 15 centiméterrel magasabban legyen, így esőzéskor a víz lefolyik a pályáról. Az ünnepélyes megnyitóra 1922. május 7-én került sor, ekkor hitelesítettek Vasutas-pálya néven a területet. A Haladás a Szombathelyi SE-vel meccselt - gól nem született. 1936-ban felkerült a Haladás az NB I-be és a második fordulóban játszott először a Rohonci úton. A Kispest vendégeskedett a szombathelyi arénában és 9:4 arányú vendéggyőzelem született (azóta sem esett ennyi gól első osztályú meccsen itt).
A II. világháború nemcsak Szombathely belvárosában, de a Rohonci úti pályán is okozott jelentősebb károkat. A pályát a tribün előtti részen érte bombatalálat, ráadásul a megszálló csapatok kifosztották a sporttelepet. A Haladás sportolói és a sportszerető városi polgárok társadalmi munkában hozták rendbe a területet - szovjet katonák felügyelete mellett. A mostani standionképet kialakító munkálatok 1969-ben kezdődtek el. Ebben az évben adták át a nyolcezer főt befogadni képes keleti lelátót. 1971-ben elkészült az ötezer férőhelyes északi és déli körlépcső és 1975-ben a fedett lelátó. A tribün elkészültével bezártak a pénztárak a Perint patak felől és elkészült a hat Rohonci úti pénztár.
Az MLSZ az új stadionba válogatott meccset is hozott: 1975. október 19-én Luxemburgot vertük 8:1-re. Egy hónappal korábban pedig KEK-mérkőzésen a Haladás a Valetta csapatát 7:0-ra. A pálya a későbbiekben is adott otthont válogatott és nemzetközi mérkőzéseknek (http://hu.wikipedia.org/wiki/Rohonci_úti_stadion). A hazai csapat első ligába történt legutóbbi feljutása óta pedig szinte évente rendeztek itt jelentősebb barátságos összecsapásokat (az Arsenal kétszer vendégeskedett itt, játszottunk a Werder Brehmennel és Király Gábor jubileumán az 1860 Münchennel). A nemzetközi mérkőzésekre érvényes UEFA előírásoknak megfelelően 2009-ben került sor a nyitott szektorok egy részében ülőhelyek felszerelésére.
1983-ban kezdődött meg a pályavilágítás kiépítése. Az oszlopok legyártatásával hamar elkészültek, de aztán a pénz elfogyott, így a komplett villanyvilágítás átadására csak 1989 őszén került sor. Az ünnepi hangulatot a Pécsi MSC alaposan elrontotta, hiszen 2:1-re nyert a Rohonci úton. Még egy érdekesség, ami a pálya fedett lelátójához kapcsolódik és a fiatalabb szombathelyiek körében talán kevésbé közismert: az 1970-es évek végétől a 1980-as évekig nyaranta szabadtéri filmvetítések került itt sor (a tető alá visszahúzható vetítővásznat még most, az itteni a kertmozizás elmúltával is lehet látni). Hosszú évek vajúdása után nemrégiben a pálya Szombathely város birtokába került - fejlesztése immáron tiszta tulajdoni viszonyok között viszont még a jövő zenéje.
A sorozat ezen részének információit jelentős részben Dr. Kövér István Haladás című könyvéből szemezgettük. Külön megköszönjük Unger Richárd segítségét.
